Bonbon, jómódú uraknak
Az első fordulóban - amelynek feladványait még otthon lehetett megoldaniuk - a versenyzők a szerepük szerint frissen kinevezett vezérigazgatói lettek egy-egy cégnek, amely a két országból álló elképzelt kontinens piacain próbál termékeket elhelyezni. A tinédzser menedzserek választhattak: bort, karórát, faliórát, bonbont, művirágot vagy mobiltelefont akarnak-e eladni? A két virtuális ország - Moan és Ursia - lakossága erőteljesen különbözik egymástól. Moanban az emberek hagyománytisztelők, magas a nagycsaládok aránya, sok a gyermek. A feladatbéli Ursia elöregedőben van, jellemző az egyedülálló nők nagy száma. Moan inkább urbánus hely. Szélesedik a középréteg, a lakosság képzettsége magas és főként műszaki irányultságú. Ursiában a viszonylag szűk, de gazdag elit mellett van egy széles alsóközépréteg, amely csúszik lefelé, és elkülöníthető még egy legalsó, szegény lakosságcsoport is. Az ország válság felé közeledik: a gazdagok megtakarítóbbak, a szegények viszont igyekeznek minél boldogabban élni, amíg lehet, ezért megtakarítás helyett felélnek mindent, amijük van. Moanban féltve őrzik az általuk kifejlesztett mobiltelefonok gyártási szabványait, Ursiában viszont a "Vezérhez" kapcsolódó erőteljes személyi kultusz van, de gyakoriak az utcai zavargások.
Vannak beazonosított fogyasztói csoportok: dollárpapák, party-girlök; vannak versenytársak, mint a beszédes nevű Gagyi Bt., Koppincs Kft., Multikulti Rt. és Korhadt Kft. - utóbbi az újítani nem képes korábbi piacvezető. A versenyzőknek választaniuk kellett: melyik országban tartanak fenn telephelyet, mit gyártanak, milyen célcsoportnak? Mi lesz a stratégiájuk, a szlogenjük, az értékesítési politikájuk?
Az első fordulóban még igénybe lehetett venni mindenféle segédeszközt, segíthettek a szülők is. Az interneten beküldött megoldásokat bírálták el a gazdaságtudományi kar oktatói, és a legjobbakat hívták be a második körre, ahol mindössze két óra állt rendelkezésükre - és csak a saját fantáziájuk, illetve az internet volt a segítségükre.
- Mikrocégek típuseseteit tártuk eléjük: tizenöt apró döntést kellett meghozniuk, úgy, hogy három lehetőség közül kiválasztják a legjobbat - magyarázta Imreh Szabolcs, a gazdasági kar egyik oktatója. - Ezek a gyerekek már beleszülettek a kapitalizmusba, és aki részt vesz egy ilyen versenyen, az minden bizonnyal érdeklődik is a vállalkozások iránt. A bolognai rendszerben a gazdaságtudományi karon is elsősorban azonnal felhasználható gyakorlati ismereteket kívánnak nyújtani a hároméves alapképzésben résztvevőknek. A képzés ezért pragmatikus; ez a megközelítés már a leendő hallgatók toborzásakor is érvényesül.
Prónay Szabolcs, szintén egyetemi oktató, a második forduló egyik szervezője azt mondta: nagyon szellemes, olykor bizarr ötletek születtek - különösen a célcsoportok megválasztásakor. Volt olyan versenyző, aki az idősebb, konzervatívabb, otthon ülő, magányos értelmiségieknek azzal ajánlott művirágot, hogy ha első kísérletre nem sikerül a párkeresés, a művirág többször is felhasználható. Az oktató különösen annak örült, hogy a versenyzők inkább kooperatív, mint a versenytársat legázolni akaró stratégiákat választottak. Volt, aki meg is fogalmazta: nem attól jó a piac, ha csak egyedül vagyok rajta.
A verseny győztese, a szegedi Kazinczy Lilla kisvállalkozói környezetben nőtt fel.
- Jó kapcsolatban vagyok a szüleimmel, otthon is sokat beszélgetünk az üzleti ügyeikről - mondta a negyedik gimnazista lány, aki már eldöntötte, hogy a szegedi gazdasági karra jelentkezik. - A bonbongyártást választottam, mert imádom a csokoládét, és az az álmom, hogy egyszer lesz egy nagyon elegáns csokolédéboltom.
Lilla hangsúlyozta: mivel a szülei vállalkozók, náluk másképpen gondolkodnak, mint a legtöbb magyar családban.
- Miben másképp? - kérdeztem.
- Hát úgy, mint a munkaadók, és nem úgy, mint a munkavállalók - felelte.
Deák István dékánhelyettes szerint még ezek a válogatott gyerekek is viszonylag keveset tudnak a gazdaság működéséről, pedig nem ártana, ha a középiskolában minden tanulónak el kellene valamennyi gyakorlati ismeretet sajátítania erről.
- Akkor egy kicsit jobban megértenék, mi zajlik körülöttük a világban - mondta Deák István, és hozzátette: - Nem arra gondolok, hogy részletesen átlássák, mitől jutott válságba a világgazdaság - ez olykor a szakértők képességeit is meghaladja. Már az is elég lenne, ha pontosan megértenék, mi van leírva egy banki ajánlatban.
