Minden település a veszélylistán
A paksi atomerőmű esetleges balesete esetén - a jelenlegi harminccal szemben - háromszáz kilométeres körzetben számolnának óvintézkedésekkel. Viszont a legveszélyesebb kategóriába sorolt települések köre anynyiban változna, hogy Paksnál kilenc helyett csupán a három kilométeren belül lévők tartoznának ide. Ennek oka, hogy ennél nagyobb távolságban szükségtelen a lakosság számára - főként egy esetleges terrortámadás következményei elleni védelemre szánt - óvóhelyeket létesíteni. Minden más védőintézkedés egységes lesz viszont a veszélyzónában. Továbbra is kiemelt kockázatúnak minősítik az igazgatási, ipari infrastrukturális központokat, közlekedési csomópontokat és a nagyobb vegyi üzemeket. Vagyis: ide- sorolják a főváros nagyobb részét, a megyeszékhelyek zömét és az ipari központok többségét, 138 települést.
A ma 939 helységet tartalmazó második csoport népesebb lesz. Paks harminc kilométeres környezete és az árvízveszélyes területek mellett a veszélyes áruk szállítását lebonyolító közlekedési hálózatok csomópontjaiban lévő települések is kockázatosabbnak minősülnek. E két kategóriában biztosítani kell a lakosság kimenekítésének feltételeit, szükség esetén védőeszközöket is. További követelmény a központi riasztás, amit például "beszélő" - vagyis élőbeszéd továbbítására is alkalmas - szirénákkal lehet megoldani. Ilyenek egyelőre csak Paksnál és a borsodi iparvidék veszélyes üzemei körül működnek. Számuk egyelőre nem éri el a hatszázat, de telepítésük más veszélyes üzemek környékén is folyik. Ez önmagában többmilliárdos program. Emellett az országban van még csaknem ötezer hagyományos sziréna is, ezeket a polgári védelem működtetné. Az ilyen sziréna csak hangjelzést ad, ami egyesek szerint egyéb információ híján legfeljebb pánikkeltésre alkalmas.
Újdonság lesz, hogy a földrengés- vagy földcsuszamlásveszély, a repülőtér vagy a legalább tízezer főt ellátó létfontosságú közmű jelenléte, valamint a veszélyes szállítmányok áthaladása miatt az adott települések a harmadik kategóriába kerülnek. Ide ma csupán kétszáz település tartozik. Ezekben veszélyhelyzet esetén sem írnának elő központi riasztást, és kitelepítésre is csak akkor kell készülni, ha mérgező anyag szabadulhat ki. Az összes többi helységet a legkisebb kockázatot jelentő negyedik csoportba sorolnák, ahol a lakosságot főként saját maga mentésére készítenék fel.
Vészhelyzetben jelenleg országosan 78 ezer főt lehet mozgósítani, ez a szám várhatóan nőni fog.