A kormány puhítja az integrációs elképzeléseket

2009-01-05

Az első Gyurcsány-kormány roma gyerekek oktatásáért felelős miniszteri biztosa szerint a szaktárca a fától nem látja az erdőt, amikor az úgynevezett gettóiskoláknak akar kedvezni.

Az integrált oktatás esetén eddig az állam többet fizetett az iskoláknak a gyerekek után, ezzel is ösztönözni kívánva a roma szegregáció felszámolását és a modern pedagógiai módszerek elterjesztését. Az oktatási minisztérium azonban az integrációs támogatás összegére emelte az úgynevezett képességkibontakoztató támogatást, amelynek nem feltétele a szegregáció felszámolása. A változtatást azzal indokolták, hogy hátrányba kerültek azok az iskolák, amelyek önhibájukon kívül "szegregálnak", azaz egy gettótelepülés egyetlen oktatási intézményeként, ha akarnának, se tudnának kit kivel integrálni. Márpedig egyre több az ilyen gettóiskola. Rájuk szabták a megemelt képességkibontakoztató normatívát.

- Nagyon sajnálom, hogy a minisztérium puhítja a szegregáció felszámolását ösztönző jogszabályokat. Ide vezet az, ha a miniszterelnök arról beszél, hogy nem kötelező az iskolai integráció - értékeli a módosításokat Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki az előző oktatási kabinet miniszteri biztosaként a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáért felelt. Azt mondja, a jogalkotók elfelejtik azt az alapelvet, hogy minden gyereknek joga van a jó színvonalú oktatáshoz. Mohácsi szerint a gettótelepülések iskoláin úgy is segíthettek volna, hogy speciálisan az ő helyzetükhöz igazítva, és kizárólag számukra tesznek elérhetővé többletpénzt.

Az alapelvet, a szegregáció tilalmát, két törvény is szabályozza: a közoktatási, amely rendelkezik a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, illetve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló jogszabály. Az új szabályok nemcsak a szegregáló intézményt jutalmazzák (akár olyan iskola is igényelheti, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya száz százalék), hanem elősegíti ezzel együtt az alacsonyabb szintű oktatást is. A 2003-as reformnak épp az volt a lényege, hogy ne csak a kulturális keveredést segítse elő, hanem - az integrációs normatíva bevezetésével - ösztönözze az egyházi, önkormányzati intézményeket is a jobb minőségű oktatás bevezetésére. Mohácsi Viktória a körzethatár-módosítás szigorításában nem hisz, tapasztalatai szerint azokat az önkormányzatok úgyis a település tervezett beruházásaihoz alkalmazkodva alakítják ki.

Havas Gábor szociológus sem tartja jó változásnak, hogy a képességkibontakoztatásért és az integrálásért az állam ugyanannyit fizet, bár szerinte nem ez az alapvető probléma. A halmozottan hátrányos helyzet meghatározásának hiányosságai miatt (a bevallás a szülő állításain alapul, aki sokszor nem a valós adatokat közli, a településnek pedig nem érdeke, hogy ezeknek utánajárjon) megbízhatatlanok az adatok, így az iskolák bevételeik maximalizálásához alakítják az arányokat. Álláspontja szerint ez nemcsak az integráló oktatást vállaló intézmények esetében vet fel kérdéseket, hanem az összes oktatási elemzés - köztük a deszegregációt célul tűzők is - rossz adatokra épül.

A módosítások lényeges eleme a körzethatárok kijelölésének szigorítása (az iskolai körzethez tartozó hátrányos helyzetűek aránya nem térhet el 15 százaléknál nagyobb mértékben a településen élő hátrányos helyzetűek arányától). Az Oktatási Hivatal jogkörét kiszélesítették: ha jogsértést észlel, pénzbüntetést szabhat ki, vagy akár be is zárathatja azt az iskolát, amelyikről kideríti, jogtalanul különíti el a hátrányos helyzetű, roma gyerekeket. (Ó. M. D.)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.