December 23-tól egy hónapig elérhetők az Antenna Hungária digitális műsorszórásában az MTV adásai. Az e szolgáltatás jogosultságát tizenkét évre elnyerő AH nyilván nemcsak karácsonyi gesztust gyakorolt a nézők felé - reméli, hogy egy közbeszerzési eljárás lezárultával végleg fennmarad a platformon a nagyobbik közszolgálati adó. A sikerre szüksége is van a francia tulajdonú vállalatnak - amely eddig csak a Duna TV, a Hír TV és az ATV adásait sugározza -, mert az RTL Klub és a TV 2 egyelőre vitatja, hogy korrektek lennének az AH szerződési feltételei.

A két kereskedelmi csatorna egyelőre nem kapcsolódott be a december 1-jétől indult földfelszíni digitális műsorszórásba - s ezzel veszélyezteti kétmillió tévénéző esélyét, hogy az új formátumban nézhessék a televízió-adásokat - jelentette ki nemrégiben újságírók előtt Jean-Francois Fenech, az AH vezérigazgatója. A műsorszóró vállalat első számú vezetője szerint "a háttérben folyó alkufolyamatokhoz használja túszként" az új digitális sugárzási platformot azt RTL Klub és a TV 2. Csatalakozásuk feltételéül szabják a jelenlegi sugárzási díjak csökkentését, új csatornák indítását (amit a médiatörvény nem tesz lehetővé), illetve a tulajdonosi szerkezetet is szeretnék megváltoztatni, hogy nagyobb befolyást szerezhessenek a piacon. E kérdések megoldása azonban messze túlnyúlik az AH hatókörén - hangsúlyozta Jean-Francois Fenech, aki emlékeztetett: a digitális átállásról szóló törvény teszi jogvesztővé a 2008. december 1-jei határidőt a két kereskedelmi csatornának - ezt követően nem kínálhat szerződést az AH. Kérdésünkre, hogy mégis, mi alapján reménykednek abban, hogy a televíziók nemsokára "felmennek" a digitális platformra, az AH vezetői azt mondták: vagy meg kell változtatni a digitális átállásról szóló törvényt, vagy "elég lehet a jogszabály másféle értelmezése".

A digitális platform aligha lehet sikeres anélkül, hogy a két piacvezető csatorna felvinné rá adásait. - Hogy fel akarnak kerülni, azt leginkább az bizonyítja: a szerződés feltételeinek megállapítását kérik köztük és a műsorszóró között - ezt már Kárpáti Rudolf, az AH műsorterjesztési igazgatója jelentette ki. A vezető szerint a műsorszórónak is érdeke, hogy e platformon megjelenjenek ezek a televíziók, hiszen az érdeklődés az új szolgáltatás iránt - s ezzel a verseny - a két "nagy" csatlakozása után indulhat csak meg.

A vezérigazgató tételesen is válaszolt azokra a kifogásokra, amelyekkel a kereskedelmi csatornák indokolták távolmaradásukat. Leszögezte: nem igaz, hogy csakis tizenkét évre lettek volna hajlandók szerződést kötni a tévékkel, felajánlották nekik a 6+6 éves lehetőséget is, ahogy azt is: az első hat év végén akár ki is szállhatnak. Megjegyezte: ebben a szektorban nem szokás rövid távú megállapodásokat kötni. Elmondta: az RTL Klub nem elégedett meg azzal, hogy az AH garantálja a törvényben előírt területi lefedettséget; állítólag annak fölmérését is kérték, hogy a lefedett területen mennyi háztartásnak van a digitális adás vételéhez szükséges jelátalakítója, azaz mekkora a digitális penetráció. Ez a vezérigazgató szerint nem az AH feladata, másrészt meghaladja lehetőségeiket. Ezért létrehoztak egy szervezetet - egyelőre a jelátalakítókat gyártó cégekkel -, amely többek között a digitális penetráció mérési szabályait és stratégiáját is kidolgozná, amit aztán a Nemzeti Hírközlési Hatóság hajtana végre.

Tény, hogy az Antenna Hungária új sugárzása kissé nehézkesen indult. A közszolgálati tévék közül egyedül a Duna TV szerződött tizenkét évre, illetve a Hír TV és az ATV lépett fel a platformra - igaz, ők kódolják adásukat. Hivatalos indoklás szerint a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt késik az MTV csatlakozása is. Jean-Francois Fenech azonban már a várható kínálatról is beszélt. A ma fogható adások három-ötszörösét továbbítanák az új digitális frekvencián, ezekből 3-5 program lenne fizetős. A behozni tervezett adók közt vannak olyanok, amelyek műsora jelenleg még nem látható Magyarországon.

Róbert Ákos, az RTL vezérigazgató-helyettese visszautasítja a zsarolás vádját. Az AH vezetői által említett célokat az RTL Klub a piaci helyzet megváltozása miatt vetette fel. Ma már hetven magyar nyelvű adás van, és rég nem az RTL Klub a piacvezető, hanem - összesítve - az "egyéb csatornák" kategóriájába sorolt adók. A kereskedelmi csatornának csaknem kétmilliárdos évi sugárzási díjat kell fizetnie, "miközben semmit nem kapunk érte". - A műsorszóró kijelentése valószínűleg a sarokba szorított vad szánalmas fogcsikorgatása - mondta az RTL-es vezető. Megerősítette: az ő értelmezésük szerint a digitális átállásról szóló törvény szerint nem a lefedettséget, hanem a penetrációt kell biztosítania a műsorszórónak.

- Azt nem gondoljuk, hogy az AH-nak kéne mérnie a háztartásokban, de azt igen, hogy megállapodjon a mérések elvégzéséről a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, mivel ők egymással állnak szerződéses viszonyban - szögezte le Róbert Ákos. Fekete Attila, a TV 2 digitális médiaigazgatója lapunknak elmondta: az AH a 6+6 éves konstrukciót "bármely műsorszolgáltató számára" elfogadhatatlan anyagi konstrukcióban kínálta. Hozzátette: nemzetközi példák vannak arra, hogy a hosszú távú szerződésekből is ki lehet lépni - ennek feltételeit azonban a műsorszóró nem volt hajlandó bevenni a megállapodásba. A TV 2 ugyanakkor nem szabta feltételül a penetráció mérését. Az AH arra vonatkozó állításait, hogy a kereskedelmi adók önös érdekeik miatt nem léptek fel eddig a digitá-
lis platformra, visszautasítják, mondván: a műsorszóró által vádként hangoztatott kérdéseket az új médiatörvény tervezete kapcsán már "asztalra tették" a kereskedelmi adók.

Mit sugároznak?