Több mint egyéves, nagy vitákkal kísért előkészítés után a parlament december 15-én fogadta el a módosított szociális törvényt, amely - ez év január elsejétől - a segélyezés helyett a munkára helyezi a szociális támogatás fő hangsúlyát. Az induló "Út a munkához" programra jelentős összeg, 97 milliárd forint áll rendelkezésre. A programban részt vevők ezentúl nem rendszeres szociális segélyt, hanem rendelkezésre állási támogatást kapnak, s késztetést, illetve esélyt arra, hogy visszakerüljenek a munka világába.

Magyarországon 230-240 ezer ember él rendszeres szociális segélyből. Százezren továbbra is ebbe az ellátási kategóriába tartoznak majd, mert valamilyen okból nem képesek közmunkát végezni, de további 100 ezren a közfoglalkoztatásban dolgozhatnak majd fél éven át, napi 6 órában. A kormány abban bízik, hogy a versenyszféra további 7-8 ezer állástalannak ad munkát.

Az önkormányzatok a napokban készítik el közfoglalkoztatási terveiket, amelyekben leírják, hogy egy adott településen milyen típusú munkát tudnak ajánlani az állás nélkülieknek, és hány emberre van szükségük. A terveket az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak 15 napon belül kell értékelnie, ezt követően tesz ajánlatot a lehetséges foglalkoztatandókra. A kormányzati prognózisok szerint tavaszra már teljes lendülettel beindul a segélyezettek foglalkoztatása.

Indul a "beóvodáztatási" támogatás is, amelynek célja, hogy becsábítsa az óvodába azokat a gyerekeket is, akiket szüleik egyébként nem vinnének, jóllehet a kicsiknek nagy szükségük lenne rá. A beíratáskor 20 ezer forintot, majd félévente 10 ezer forintot kaphatnak azok a hátrányos helyzetű szülők, akik rendszeresen elviszik gyereküket a gyermekjóléti intézménybe. Mostantól kiegészítő illetmény jár a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, több lesz az osztályfőnöki és a gyógypedagógiai pótlék is.

Az év első napjától - az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodásnak megfelelően - 69 ezer forintról 71500 forintra nő a minimálbér összege, s minimum 87 ezer forint bért kell fizetni a legalább középfokú végzettséget igénylő munkákat betöltők számára.

Azok a köztisztviselők és közalkalmazottak, akiknek az illetménye nem haladja meg a havi bruttó 180 ezer forintot, teljes egészében megkapják a nagy vihart kavart 13. havi fizetést, az ennél többet keresők pedig havonta bruttó 15 ezer forintos bérkiegészítést kapnak.

Ezentúl - első fokú örökösök esetében - 20 millió forintig nem kell megfizetni az örökösödési illetéket.

A háztartások 60 százalékának terheit enyhíti idén a lakossági gázár- és távhőtámogatás. A jogosultsági feltételek nem változnak 2009-ben, 99 750 forintos jövedelemig minden igénylő számíthat a szociális támogatásra az elfogyasztott hőmennyiség után: míg az átlagháztartások kétezer köbméterig, a nagycsaládosok négyezer köbméterig vehetik igénybe a segítséget. Azok a távfűtéses lakásokban élők, akik jövedelmük alapján nem tartoznak a szociális támogatásra jogosultak közé - vagyis bevételük meghaladja a 99751 forintot -, a fűtési szezonban fix összeget, havi 1150 forint juttatást kapnak.