Alkotmányos válsággal köszöntött be az új esztendő. A kormánynak az alaptörvény szerint biztosítania kellene a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, ám e kötelezettségének a kabinet egy ideig bizonyosan nem tud eleget tenni. Az AB december 31-i hatállyal megsemmisítette ugyanis a közigazgatási hivatalok regionális átszervezéséről szóló kormányrendeletet, kimondva, hogy a szervezet státusát kétharmados törvényben kell szabályozni. Az MSZP ezt az intézményt mindenáron régiónként akarja felállítani, a Fidesz azonban ragaszkodott az eddigi megyei rendszerhez. Így az év végéig sem sikerült megállapodni.

Az egyezkedés kudarcának következménye, hogy a helyhatóságok feletti törvényességi kontrollt is gyakorló, mintegy 1500 fővel működő közigazgatási hivatalok január 1-jétől megszűntek. Vagyis: már nincs olyan szervezet, amely hivatalból felléphetne az esetleg törvénysértő önkormányzati döntések ellen. A helyhatóságok rendeleteit - ilyen például a költségvetésről szóló helyi "törvény" - az AB előtt bárki megtámadhatja ugyan, ám a testületi határozatok ellen csak a közigazgatási hivatal fordulhatott a bírósághoz. Most már viszont senki nem kezdeményezhet jogorvoslatot egyebek mellett akkor, ha a helyi képviselők jogellenesen döntenek például az önkormányzati javak értékesítéséről, a település tulajdonában álló intézmények átszervezéséről, azok vezetőinek kinevezéséről.

A közigazgatási hivatalok számos államigazgatási hatáskörrel is rendelkeztek. Dönteniük kellett többek közt az önkormányzatok egyedi ügyekben hozott határozatai elleni fellebbezésekről, míg például a kisajátítás, az örökbefogadás vagy a külföldiek ingatlanszerzése kapcsán első fokon jártak el. Azért, hogy ezek az államigazgatási hatáskörök ne maradjanak gazdátlanul, a kormány meglehetősen kreatív módszert választott: saját szervezetalakítási jogkörével élve - a közigazgatási hivatalok jogutódjaként - létrehozta a regionális államigazgatási hivatalokat. Így átfestik a cégtáblákat, a személyzet és a feladatok - az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének kivételével - pedig maradnak.

Legfeljebb annak a körülbelül kétszáz embernek kell munkát keresni, aki eddig a helyhatóságok felügyeletével foglalkozott. Elbocsátani őket ugyanis nem érdemes, mert előbb-utóbb találni kell valamilyen megoldást arra, hogy a kormány eleget tehessen alkotmányos kötelezettségének. Jauernik István önkormányzati államtitkár ezzel kapcsolatban utalt rá: ha az ellenzék ragaszkodik hozzá, hogy ezt a kontrollt megyei szinten lássák el, ebbe is belemennek. Igaz, korábban a minisztere is hasonlóképpen nyilatkozott, a szocialista frakció mégis keresztbe tett.

A kormány akarata szerint a 2006 végéig működő megyei közigazgatási hivatalok helyébe 2007 januárjában - feles többséggel elfogadott, ezért alkotmánysértőnek minősített törvénymódosítás nyomán - regionális hivatalok léptek, majd ezek regionális államigazgatási hivatalokká alakulnak.

A hivatalvezetők most kapkodhatják a fejüket, hogy milyen szervezet élén állnak, és mi a feladatuk. Az illetékesek meg morfondírozhatnak azon, hogy egy elvileg új szervezet első embereit nem pályázati úton kellett volna-e kiválasztaniuk. Ha pedig a két politikai oldal végre egyezségre jut, az egészet vissza kell csinálni, tehát valószínűleg a 2006-os állapotokhoz térünk vissza. S akkor megint átfesthetik a cégtáblákat. Igaz, mindez legfeljebb néhány tízmillió forintba kerül, a kisebbségi kormány presztízsvesztesége azonban nehezen számszerűsíthető.

A cégtáblát átfestik, a feladat ellátatalan