A vasutasok nem félnek a megtorlástól
- A vasutas-szakszervezetek közül csak a VDSZSZ nem írta alá a vasúttársaságnál január elsejétől érvényes bérmegállapodást. Miért tartják kevésnek a 4,1 százalékos béremelést, hiszen az önöket is képviselő Liga elfogadta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született 3-5 százalékos bérajánlást is?
- A kollektív szerződést mi is aláírtuk, az év utolsó munkanapján alig háromórás tárgyalással dűlőre vittük a dolgot. Ez is azt mutatja, hogy mi igen is készek vagyunk a megállapodásra. A MÁV által előterjesztett béregyezségben szereplő mérték azonban elfogadhatatlan számunkra, akkor is, ha eléri a MÁV-nál megkötött négyéves megállapodásban szereplő OÉT középértéket. Amikor aláírtuk, nem számoltunk azzal, hogy a munkáltató visszaél a helyzettel, s az egyezség szerinti béremelés felét differenciálásra használja fel. Erre az utóbbi húsz évben nem volt példa a társaságnál. Most, a gazdasági válság miatti nehéz helyzetben különösen nem szabadna differenciálni az egyébként is keveset kereső vasutasok között. Azért sem írhattuk alá a bérmegállapodást, mert abban nyoma sincs a szándéknak, hogy teljesülnek sztrájkköveteléseink. Legalább 12 százalékos bérfejlesztési ajánlatot elfogadtunk volna, az ugyanis részben már fedezné a MÁV Cargo privatizációjából követelt részesedést.
- Ez azt jelenti, hogy ennek hiányában akár a jövő év legelején folytatják a karácsony előtt felfüggesztett sztrájkot?
- Erre nagy esély van, mert nem fogjuk elereszteni a követeléseinket, amelyek a lassan egy éve kialakult konfliktust okozzák a vasúttársaságnál. Addig dolgozunk az ügyben, amíg el nem érjük, hogy teljesítsék a szerintünk jogos és gazdaságilag megalapozott követeléseinket. Az elutasítás mögött a miniszterelnök politikai bosszúja áll, az egészségbiztosítás privatizációja elleni tiltakozásban játszott vasutasszerep miatt. Gyurcsány Ferenc megüzente, hogy ne is számítsunk követeléseink teljesülésére. Úgy látjuk tehát, hogy politikailag akadályozzák a megállapodás létrejöttét a vasúttársasággal. Azt remélem, hogy a miniszterelnök belátja, ez az állapot nem tartható fenn sokáig, s meghozza a vasutasok számára kedvező döntést. Mi erre a döntésre szeretnénk kérni.
- Elnök úr azt mondja, a politika nem engedi követeléseik teljesítését. Felelős kormányzati szereplők viszont úgy fogalmaznak: egyre több a bizonyíték arra, hogy politikai indítékok állnak a vasutassztrájkok hátterében, szerintük Gaskó István politikusi álmokat dédelget. Hogy ajánlatot kapott egy következő, nem szocialista vezetésű kormány közlekedési miniszteri posztjára, esetleg neve szerepel majd a Fidesz választási listáján.
- Ki mint él, úgy ítél. A jelenlegi kormányzó párt képviselői harsogják ezt rólam. Annak a pártnak a képviselői, akik nagyon jól tudják, hogy az MSZOSZ valamennyi korábbi aktív elnökét kormányzati pozícióba juttatták. Ugyanez történt egyébként a Vasutasok Szakszervezetének több vezetőjével is. Gaskó István viszont 1990 óta ül a VDSZSZ elnöki székében, és bár voltak próbálkozások, ott is maradt, ebben nem lesz változás. Nincs az a párt, amelyik eredménnyel tudna felkérni politikai vagy kormányzati szerepre. Én szociáldemokrata értékrendet vallok magaménak, mit keresnék egy jobboldali párt listáján? Az a bajom, hogy a magát baloldaliként meghatározó szocialista párt olyan ultra-neoliberális politikát folytat, ami szerintem összeegyeztethetetlen a baloldali értékekkel.
- Térjünk vissza a sztrájkra. Az utóbbi napok híradásai szerint több, a sztrájkban részt vevő próbaidős vasutast elbocsátottak. Nem gondolja, hogy eleve kudarcra ítélt egy újabb munkabeszüntetés, hiszen a MÁV "nincs alku" álláspontja egyértelmű, a szakszervezeti tagok pedig esetleg már féltik az állásukat?
- A VDSZSZ demokratikusan működő szervezet, nem én döntöm el, mikor sztrájkolunk, ez a tizenöt fős sztrájkbizottság joga. A testület a tagság véleményét képviseli a döntéseknél. Ismerjük az emberek véleményét, s mondhatom, hogy a sztrájk támogatottsága nagy, a vasutasok nem félnek a megtorlástól, hiszen tudják, hogy joguk van bevetni saját érdekükben a legkeményebb nyomásgyakorló eszközt. Arra számítok, hogy a tiltakozás erősödni fog.
- Az viszont korántsem biztos, hogy az utasok továbbra is toleránsak lesznek, ha a legváratlanabb pillanatokban leáll a vasút. Számol azzal, hogy a pályaudvarokon előbb-utóbb incidensek alakulnak ki?
- Nem tartok, annak ellenére sem, hogy felelőtlen, de indulatból gerjesztett fenyegetéseket kapunk még mi, szakszervezeti vezetők is. Természetesen féltem a családom, de biztos vagyok abban, hogy nem gondolják komolyan a fenyegetéseket. Visszajelzéseink szerint egyébként a társadalmi támogatottságunk jóval nagyobb, mint amit a közvélemény-kutatások kimutatnak.
