Változás 2009: "Beszól a közönség"?
"Nem azt állítom, hogy 2008-ban az MSZP egy csapásra békából királyfivá lett. De olyan mély problémákkal találkoztunk, hogy kénytelenek voltunk azokra koncentrálni, holott korábban, ahogyan más pártok is, fél szemmel mindig a politikai riválist figyeltük, hogy aztán mondjunk egy hegyeset a csacsiságaikra is" - Lendvai Ildikó szerint a szocialisták számára a 2008-as tényleg a változások éve volt.
Lendvai Ildikó: Legyen vége a mumusok és varázslók meséinek!
A válság hozta első parancs pedig az lett a számukra - folytatja az MSZP frakcióvezetője -, hogy a dologról magáról kell beszélni, no meg a megoldási javaslatokról. És a "soha többé leegyszerűsített tőmondatok" elv alapján nem szabad többé a politikai mumusok és a varázslók meséiben hinni; ha nehezebb is, vissza kell térni a bonyolultabb szerkezetű összetett mondatokhoz, nem szabad eltagadni sem a gondokat, sem a megoldások nehézségeit a választók elől. A nagy változás, a kisebbségi - pontosabban egypárti - kormány megalakulása szintén abba az irányba hatott, hogy szakítani kell a régi ellenségképpel, s azzal, hogy "a kormány-ellenzék lövészárokból nézem a másik oldalt" - mondta Lendvai. A frakcióvezető hiszi: kicsi igazsága többeknek lehet, s a másik igazságát is integrálni kell. Az egypártiság kényszere: le kell ülni az asztalhoz, és párbeszédet kell folytatni. - És ez már 2008-ban sem elegáns úri gesztus volt a részünkről, hanem politikai kényszer - állítja a szocialista politikus.
A másik oldalról, az SZDSZ számára is az 1988-as megalakuláshoz, illetve az 1994-es koalíciókötéshez mérhető változás volt a kisebbségi MSZP-kormány megalakulása, illetve az, hogy a szabad demokraták kiléptek a koalícióból. Horn Gábor ügyvivő szerint ezzel elkezdődött a valódi konstruktív ellenzéki szerep megteremtése az SZDSZ számára. Amikor nem automatikus a "nem" és az "igen". A parlamenti hovatartozás nem határozhatja meg a liberális szavazatokat, ehelyett fő szempont az ország szerintünk vélt érdeke - szögezte le Horn, aki mindezt azzal nyomatékosítja, hogy az adótörvényeket elutasították, a büdzsével kapcsolatosan viszont az volt az álláspontjuk, hogy egy rossz költségvetés is jobb, mint egy nem létező. Horn Gábor úgy véli, hogy pártjának nem kellett rossz alkukat kötnie. Hozzá hasonlóan Lendvai Ildikó is úgy értékeli, hogy a Gyurcsány-kormány és az MSZP nem kötött olyan kompromisszumot egyik ellenzéki párttal sem, melynek eredményeképpen "a több" végül "kevesebb" lett volna. Sőt: az SZDSZ javaslatára szigorított költségvetési plafontörvény "így erősebb", az MDF által szorgalmazott örökösödési illeték részleges eltörlésével pedig "igazságosabb" lett a rendszer.
Pelczné Gáll Ildikó: Nem lehet összefogni a szocialistákkal
Mindenesetre Herényi Károly MDF-frakcióvezető arra, hogy mi változott igazán 2008-ban a számukra, az örökösödési illeték eltörlését említi először. Ráadásul "ellenzékből" érték el a sikert. Herényi kihívásként értékeli az új helyzetet, vagyis a kisebbségi kormány megalakulását. Így szerinte "a kormányhoz való igazodás tekintetében" szélesebb lett az ellenzék mozgástere.
Pelczné Gáll Ildikó viszont úgy értékeli a helyzetet, hogy 2008-ban a szociális népszavazás volt a legmeghatározóbb esemény a Fidesz számára, amelynek hatása végigkísérte az évet. A Fidesz alelnöke emlékeztetett: 3,3 millió együttgondolkodó, cselekvő választó a szavazatával is bizonyította, hogy - az ellenzéki párt szerint - hibás kormányzati politika megváltoztatható. A referendum megrendítette a kormánykoalíciót, mely fel is bomlott, s alkalmi szövetségesekkel a kisebbségi Gyurcsány-kormány azóta is napról napra bukdácsol.
- De a másik fontos változás: a Fidesz a szociális népszavazással párhuzamosan meghirdette az Erős Magyarország programot, s ezzel egy valós alternatívát kínált. A választók látták, elfogadták, hogy van egy kormányképes erő Magyarországon, mely másképp gondolkodik, s sokkal inkább az emberek érdekében cselekedne, mint a kisebbségi Gyurcsány-kormány - tette hozzá a Fidesz politikusa.
Ami pedig 2009-et illeti: a legnagyobb ellenzéki párt nem tud semmiféle érdemi változást ígérni, nem tud összefogást "pártolni" a szocialistákkal, mert az szerinte csak az emberek ellenében történhetne, s egy ilyen szituációba az ellenzéki párt nem keveredhet. Ahogy az úgynevezett közös felelősség megtalálásában sem lehet partner. Akkor sem, ha ez átmenetileg népszerűségvesztéssel jár a Fidesz számára. Arra, hogy szerintük nem lenne-e szükség a politikai kultúra átformálására, Pelczné Gáll Ildikó úgy válaszolt: "ez a mostani helyzet senkinek sem jó, sőt tarthatatlan". Óriási károkat okoz a kisebbségi kormány "vergődése". Hozzátette azt is: a politikusi népszerűségi lista szerint, melyet Orbán Viktor vezet, látszik, hogy változásra van szükség: előre hozott választásokra. 2009-ben meg kell szüntetni a mostani kaotikus helyzetet, hiszen a gazdasági válság mély nyomokat fog hagyni az országon, s erre nincs válságkezelési intézkedési kormányprogram.
Lendvai Ildikó szerint viszont éppen a válság parancsa "ha nem is a konkrét részletekbe menő együttműködés, de legalább az együttgondolkodás". Az igazi változás valószínűleg attól várható - fogalmaz a szocialista politikus -, ha "beszól a közönség", vagyis a választók úgy kezdik gondolni, az kevés, ha pusztán "csendes drukkerek". Erre mutatnak a közvélemény-kutatások is, amelyek szerint még az ellenzék táborához tartozók is nagyobb készséget várnának a párbeszédre és az együttműködésre. - Nem azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy ez a probléma akkor oldódik meg, ha jönnek az új politikai csodaszereplők, s egy csapásra minden megváltozik egy Hamlet-forgatókönyv szerint. Nem spórolhatjuk meg, hogy a jelen lévő szereplők és a közönség "izzadja ki" a minimális közeledést, együttgondolkodást. Lendvai úgy véli, hogy nem spórolható meg egy látványos Gyurcsány-Orbán találkozó és kézfogás sem. Főleg, ha egy ilyennek köszönhetően a pártok szakpolitikusai bátrabban mernének a dolgokról magukról beszélni, tárgyalóasztalhoz ülni. A kulcsszavak: "három téma, két helyszín". Azaz 2009-ben elkezdődhetne az egyeztetés hosszú távú, ezért közvetlen politikai veszélyt nem jelentő kérdésekről: az önkormányzati rendszerről, a nyugdíjrendszer átalakításáról illetve az adóügyekről. A Reformszövetségnek ebben katalizátor szerepe lehet: az általa elkezdett és a különböző érdekképviseletek és társadalmi szervezetek között folytatott egyeztetésekhez kapcsolódhatnának be a politikusok is. "Így egy Fidesz-, illetve egy MSZP-szakértő számára is más klímájú lenne a terep, mint például a parlament plénuma" - foglalja össze egy számukra lehetséges forgatókönyv vázlatát a szocialista frakcióvezető. Szerinte a mini gazdasági csúcshoz hasonlóan más parlamenti bizottságban is folytathatnának civilekkel kiegészülő egyeztetéseket a pártok.
Pelczné Gáll Ildikó mindehhez nem sok reményt fűz, mint ahogy ahhoz sem, hogy a parlamenti szakbizottságokban eredményes lehetne az együttműködés a Fidesz és az MSZP között, mondván: nem "kommunikációs együttgondolkodásra" van szükség.
- Az tény, hogy szükség volna párbeszédre, de a diskurzus végeredményeképpen, a másik fél által tett javaslatokat is illik beépíteni a következő politikai döntésbe. A nemzeti csúcson elmondott véleményeknek semmilyen következménye nem lett, sőt, a kormány átgondolatlan válságkezelő csomagjáról már a csúcs előtt döntöttek. Az MSZP szerint "folyton csak rossz javaslatokat megfogalmazó Fidesznek" egyetlen elképzelését sem építették be a tervekbe, noha az Európai Bizottság is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Ugyan milyen párbeszéd ez?! Vagy: többször kezdeményeztem az uniós fejlesztési források felhasználásának megvitatását az eseti parlamenti bizottságban. A sikertelen együttműködést példázza, hogy októberben, amikor a bizottság szakmai alapon megtárgyalhatta volna a 800 milliárdos és az 1200 milliárdos csomagot, ez a bizottság volt az utolsó, amelyik megismerhette a kormány, illetve Bajnai Gondon tárcájának szándékát. Az 1400 milliárdos csomagot pedig már nem is tudtuk napirendre venni. Nos, így nem lehet együttműködni! - foglalja össze véleményét a Fidesz alelnöke.
Herényi Károly: 2009-ben 2011-ről is lehet dönteni
Herényi Károly szerint az MDF-politikusok hírvivői, szószólói lesznek a ciklusokon átívelő egyezségeknek. A frakcióvezető elképzelhetetlennek tartja az eurozónához való csatlakozást ötpárti megállapodások sora nélkül.
- Olyan politikai üzeneteket kell küldeni a választóknak, hogy az ország sorsát befolyásoló, 2009-ben megszületett döntések 2011-ben is érvényesek lesznek - mondta lapunknak Dávid Ibolya pártelnök helyettese, aki nem titkolja: az új helyzetre, az új kihívásokra nem mindenki volt felkészülve az MDF-frakcióban. A belső viszály is komoly változás volt az előző, csendesebb évekhez képest, holott a frakcióvezető úgy tartja: az MDF az egyetlen párt, amelyiknek nem változott a programja, a politizálási stílusa az elmúlt évek során.
Horn Gábor: Nem hiszek se a Gyurcsány-, se az Orbán-fóbiában
Horn Gábor elismeri, hogy a potenciális liberális szavazók számára is némileg idegen az úgynevezett konstruktív ellenzékiség, és "egy kicsit össze is zavarodtak emiatt", de szerinte ez működőképes, jó modell.
- Szokni kell az új szerepet - mondja az SZDSZ-ügyvivő, aki szerint 2009-ben a közeledés érdekében "el kellene felejteni" a kétpólusú értékválasztást, melyet az antifasiszták és az antikommunisták fémjeleznek. - Magyarországon nincsenek fasiszták, tömegesen semmiképp, több tucat "ordibáló" hangja hallatszik. Ugyanakkor nincs kommunista veszély sem - mondja a liberális politikus, aki szerint a nem létező ideológiák elleni harcot az határozza meg, hogy ki hol látja a fő ellenséget. Ehelyett olyan piacgazdaságra van szükség, ahol jól érzik magukat a baloldaliak, a jobboldaliak és a liberálisok is.
Kicsit kevesebb gyűlölettel és elutasítással kellene élni. Várhatóan erről szól majd az SZDSZ európai parlamenti választási kampánya is. És arról, hogy más politikai stílusra, beszédmódra van szükség.
- Én nem hiszek a Gyurcsány-, vagy az Orbán-fóbia működésében, ha lecserélnék őket, jönnének a helyükre mások - vitatja a közkeletű teóriát Horn Gábor. Az SZDSZ tavaszszal mindenesetre konkrét törvényjavaslatokkal áll elő, s ezekről az MSZP-vel, a Fideszszel és az MDF-fel is szeretne egyeztetni. "Bár nem lehet tudni, hogy jelenleg hány párt is van a demokrata fórumban" - jegyezte meg a politikus ironikusan, de azonnal hozzá is tette: ez persze az SZDSZ-re szintén igaz. 2009-ben szeretnének ők is békében élni magukkal.
Az európai parlamenti választási kampány után is van élet - jegyzi meg lakonikusan Lendvai Ildikó, aki szerint, ha a kampány a mostaninál is fagyosabbá, gorombábbá teszi a politikai életet, akkor ugyanazon meddő és leegyszerűsített nézetek foglya marad a politika, mint az előző évben.
