Szembemenni a válsággal
Sólyom László köztársasági elnök évköszöntő beszédét - már hagyományosan - január elsején, délelőtt 11 órakor közvetíti a Magyar Televízió. Az államfő értesüléseink szerint eddigi köszöntőihez képest komoly tartalmi változásokra készül. Anynyiban mindenképpen, hogy korábban az ilyen alkalmakkor erős politikai töltetű beszédeket mondott, most azonban értesüléseink szerint beszédének középpontjában a pénzügyi-gazdasági válság áll, illetve az, hogy ez miként érinti az ország lakosságát, és mit lehet és kellene az embereknek tenniük annak érdekében, hogy a válság a mindennapjaikban kevéssé lehessen érzékelhető.
A válság nyilvánvalóan rányomja bélyegét a jövő esztendőre. Kérdéses még, hogy hány munkahely szűnik meg, az nem kérdés, hogy nem kevés. Az pedig választ igényel, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezt a számot csökkentsék. Nem véletlen, hogy számos tanulmány készül arról, hogy a már ismert és kézenfekvő lépéseken - például a kis- és középvállalkozásokat megsegítő hitelen - túl miként lehet enyhíteni a válság hatásait. Ezek egyike az az elképzelés, amely szerint négynapos lehetne a munkahét a munkahelymegtartó támogatásokat elnyert vállalkozásoknál. A kormányzati műhelyekben január közepéig megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy felhasználhatók-e a munkahelymegtartó támogatások arra, hogy segítségükkel a vállalkozások csökkentett munkaidővel dolgozzanak. A kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások számára januártól bevezetendő, "mentőövnek" szánt új támogatást pályázat útján igényelhetnék a cégek, hogy megmenthessék a munkahelyeket, s ne kényszerüljenek elbocsátásokra a szűkülő piac miatt.
Az ötlettel vállalkozók keresték meg a válságkezelésért felelős kormánybiztost. Tukacs István államtitkár lapunknak elmondta: munkaügyi szakemberek is megerősítették, hogy érdemes megvizsgálni a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségét. Az elképzelések szerint azoknál a cégeknél, ahol a lerövidített munkaidő mértékéig meg tudják tartani a piacot, a dolgozók fizetésének kieső részét a munkahelymegtartó támogatásból pótolnák. Az államtitkártól megtudtuk, hogy január 9-én szakmai egyeztetést tartanak a kérdésről a tárcák illetékeseivel. Legkorábban a parlament első ülésnapján, február 16-án terjeszthetik az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.
Az utóbbi napokban több hazai cég is arra kényszerült, hogy rövidített munkahétre térjen át. Így döntött a hengerfejeket gyártó Nemak Győr Kft. vezetése is, mivel az autógyárak a pénzügyi válság miatt visszafogták a termelést. A téli leállás után áprilisig biztosan csak négy napot dolgoznak hetente a Rába Járműipari Holding sárvári alkatrészgyárában, valamint a szintén győri Rába Futómű Kft.-nél. A világ legnagyobb autógyárcsoportja, a Toyota hazai gyárában januártól várhatóan megszünteti az éjszakai műszakot, és bevezeti a rövidített munkahetet.
Felvetésünkre, hogy az autóiparban szinte gyakorlattá vált a rövidebb munkaidő, Tukacs István azt mondta: nem ugyanarról van szó. A Suzuki gyár vezetése például nem a munkahely megtartásának lehetőségét kereste, hanem úgy rövidítette le a munkaidőt, hogy egy műszakot "kivont a forgalomból", vagyis egy műszaknyi dolgozót elbocsátottak, mert nem tudtak nekik munkát adni. A kérdésről az autógyár nem is igényelte a konzultációt a kormánnyal - tette hozzá az államtitkár.
A MÁV elbocsátotta a próbaidős sztrájkolókat
Felmondanak a karácsony előtti sztrájkban részt vevő próbaidős vasutasoknak - tájékoztatta a Népszabadságot a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének alelnöke. Bárány Balázs szerint bosszúhadjárat indult a vasúttársaságnál. Elküldik azokat a frissen kiképzett műszakikocsi- és jegyvizsgálókat, akik részt vettek a sztrájkban.
Az érdekvédő szerint soha nem volt példa arra, hogy a másfél millió forintért kiképzett dolgozókat a próbaidő lejárta előtt tömegével bocsátották volna el. Olyan vasutasnak is felmondtak, akit már a próbaidő alatt vezető jegyvizsgálóvá neveztek ki, feltehetően azért, mert jól végezte a munkáját.
A munka törvénykönyve szerint a próbaidő alatt a munkáltató és a munkavállaló is azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt - reagált a tiltakozásra a MÁV-Start Zrt. szóvivője. Balogh Fazekas Anita szerint a cég nem mondott fel a próbaidős munkatársaknak, mivel felmondás nincs ez idő alatt. Semmilyen összefüggésben nincs a sztrájkkal, hogy a munkáltató Borsod megyében próbaidős vasutasokat bocsátott el - közölte.
Évente 421 millió forintot fordít az állam hajléktalanellátásra - közölte Korózs Lajos szociális államtitkár kedden. Elmondta, hogy a hideg beálltával megnövekszik a krízishelyekre jelentkező hajléktalanok száma. Jelenleg Budapesten gyakorlatilag minden hajléktalant be tudnak fogadni a krízishelyekre. A szállások kihasználtsága nem éri el a 100 százalékot.
Vecsei Miklós, a máltai szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az utcai szociális munkások száma megközelíti a százat, ők gyakorlatilag el tudják látni az utcára kerülő hajléktalanok felügyeletét és gondozását.
Korózs Lajos szerint a hajléktalanok száma nem növekszik, de helyzetük romlik. Az államtitkár, valamint több szakember véleménye szerint is Magyarországon mintegy 30-35 ezerre lehet tenni a hajléktalanok számát, de erről pontos statisztikai felmérések hiányában nincsenek adatok.
Vecsei Miklós szerint mintegy hárommillió ember él Magyarországon a hajléktalanság küszöbén. Ide sorolta egyebek között a jelzálogkölcsönnel terhelt lakások tulajdonosait, valamint mindazokat, akik albérletben, eseti szálláson, rokonoknál húzzák meg magukat. (MTI)
