A gazdasági krízis mellékhatásaként meglehetősen szokatlan jelenségeket produkál: bár az elmúlt években az USA-ban látványosan teret nyert az etikus állattartás, újabban ismét akadnak, akik kidobják az autóból a kutyát, sőt az is többször előfordult (és be is került a hírekbe), hogy gazdátlan lovakat találtak városszéli mezőkön. Ennél persze jóval gyakoribb, hogy a családi költségvetés többszöri átszámolása után valamilyen morálisan elfogadható megoldást keresnek - vagyis felhívják a legközelebbi állatmenhelyet. A kutatások szerint az amerikai háztartások hetven százalékában, vagyis körülbelül 71 millió otthonban tartanak valamilyen háziállatot, ami a gazdáknak tavaly 41 milliárd dollárba került. A ráfordítás a gazdasági krízis hatására valószínűleg csökkenni fog: az amerikai Petside.com adatai szerint a háziállat-tulajdonosok 15 százaléka kénytelen spórolni a kedvencekre szánt költségekkel. A tengerentúlon ez korántsem aprópénz: egy kutyára évente átlagosan 1400, egy macskára 1000 dollárt költenek, egy ló tartása viszont havi 80-100 ezer forintnak megfelelő összeget is felemészthet. (Magyarországon ilyen kimutatás nem készült - becslések szerint egy lakásban tartott kutyára az eleséget, az állatorvost és a kellékeket is számítva nagyjából 100 ezer forintot fordít a gazdája).

A válság az állattartáshoz kapcsolódó egész szektort megviseli. Bajban bannak például az amerikai kutyakozmetikusok is.

Az USA-belihez hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is. A London déli részén működő Battersea Dogs and Cats állatmenhely az idei év utolsó 3 hónapjában a tavalyinál ezerrel több, összesen 6430 kutyát fogadott be, amit a helyi szakértők egyértelműen a válság hatásának tulajdonítanak. (Angliában egy kutya ellátása évente 62 ezer és félmillió forint közötti összeget költenek.)

Magyarországon a lakosság - a közvélemény-kutatásokból és a vásárlási adatokból kikövetkeztethetően - állítólag még nem érzi a válságot, a házi kedvenceken történő takarékoskodás viszont már megkezdődött. Molnár Piroskától, az egyik legnagyobb állatvédő szervezet, a Noé Állatotthon Alapítvány illetékesétől megtudtuk, a szervezetnél az utóbbi két hónapban gyakorlatilag megduplázódott a forgalom.

- Korábban általában napi 30-40 hívást kaptunk, ennek nagyjából a fele talált állatokra vonatkozott, a többiek a teherré vált jószágtól próbáltak így megszabadulni. Újabban azonban a legtöbb telefonáló a saját házi kedvencüket akarja ránk bízni, kifejezetten anyagi okokból. A helyzet annyira eldurvult, hogy több mint 100 kutya vár menhelyi elhelyezésre, már a várólistára sem tudunk újabb állatot felvenni - fogalmazott az állatvédő.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke szerint a látszólagos hasonlóság ellenére sem szabad túl sok párhuzamot keresni a magyar és mondjuk az angol menhely-helyzet között. - Angliában és a fejlett állattartási kultúrájú országokban a menhelyi elhelyezés az utolsó utáni lehetőség egy házi kedvenc esetében, a kidobás pedig nagyon ritka kivételnek számít. Magyarországon valószínűleg mindkettővel tömegesen élnek majd. - Míg Németországban az állam napi 35 eurócentet ad minden egyes menhelynek naponta és kutyánként, az állatelhagyást pedig szigorúan bünteti, nálunk a finanszírozás és a szankcionálás is hiányzik - állítja a Fehérkereszt vezetője.

Ha az állatokon spórolunk, az előbb-utóbb nyilván a sintértelepek forgalmán is meglátszik, ám ebből a szférából nagyon nehéz pontos adatokat szerezni. Magyarországon 250 sintértelep van. A telepeken 14 napig őrzik az állatokat, utána általában végeznek velük (többnyire altatással, de olykor az is előfordul, hogy vadászok közreműködésével). Némelyik önkormányzat hatósugarában nincs ebrendészeti telep, ezek csupán sintérekkel kötnek szerződést, de a végeredmény így is ugyanaz. Mivel idehaza nemhogy a sintértelepre került, de még a háznál tartott kutyák számáról sincs hiteles kimutatás, az állatokat könnyű "eltüntetni": a kölyköket sokszor eladják külföldre, a szép bundájú négylábúak prémként hasznosulnak, a maradék nemritkán dögkutakban végzi. Az állatvédő szervezetek kezdeményezésére a jövő év elején - egy képzett szakjogász személyében - civil állatvédelmi ombudsman áll munkába, az ő feladata lesz egyebek mellett az állat-összeírások elindítása. (H. M.)