Fekete jel a Magyar Vöröskereszten
Valósággal úgy érzem, mintha koldulnánk. Itt voltunk pénteken, szombaton, és éppen hogy két bevásárlókocsi adomány gyűlt csak össze. Ha adakoznak is az emberek, rettenetesen gyanakvók, többször is megkérdezik, biztos-e, hogy eljut a rászorultakhoz? - így emlékszik egy önkéntes a legutóbbi gyűjtési akciójukra. Ő Anna, aki évtizedek óta rendszeresen gyűjt a Vöröskeresztnek. Nem érti, miért, de úgy érzi, az emberek nem adományozni szeretnek kevésbé, az óvatosság inkább a szervezetnek, a Vöröskeresztnek szól.
- Vasárnap bementem egy áruházba vásárolni, s ott álltak egy karitatív szolgálat munkatársai. Az emberek sorra adakoztak, még csak kérni sem kellett őket. Érthetetlen ez a Vöröskereszt iránti bizalmatlanság. Nálunk, itt a mi kerületünkben például minden ruhának, minden kiló lisztnek, minden fillérnek megvan a helye. Bárki utánajárhat, mi történik az adományával - mondja az asszony, aki szabadidejében végzi a karitatív munkát.
Az akciót, amelyre Anna ennyire elkeseredetten utalt, sikeresként tartják számon a Vöröskeresztnél. Aznap nyolcvanhárom hipermarket bejáratánál várták az adományokat. Hattonnányi élelmiszert, fél tonna ruhát, csaknem kétmillió forint készpénzt gyűjtöttek. De, állítják sokan, ennél jóval sikeresebb is lehetett volna a gyűjtés.
Az úgynevezett "big five", vagyis a legnagyobb segélyszervezetek közül négy egyházi kézben van, kivéve a Magyar Vöröskeresztet, amely kiemelten közhasznú szervezetként működik. Állítólag épp ezért van a többieknél sokkal nehezebb helyzetben. A vallási szervezetek ugyanis garantáltan számíthatnak tagjaik adományaira, az akciókon kívül a megszokott helyeken megtalálják a segíteni szándékozók a "perselyeket". Ha kell, az egyházak egészen biztosan a hónuk alá nyúlnak.
A Magyar Vöröskereszt állami és önkormányzati szerepet is átvállal. Finanszírozása szerepel is a költségvetésben, igaz, a támogatás egyre kevesebb.
- Az idők folyamán a támogatásunk úgy a felére csökkent, miközben a feladataink egyre csak nőttek. Hajléktalanszállást működtetünk, részt veszünk az idősgondozásban, de van fogyatékkal élőket befogadó intézményünk is. Szervezünk egészségügyi, leginkább elsősegélynyújtó képzéseket, tanfolyamokat tartunk, ennyire sokrétű munkát egyébként más karitatív szervezet sehol a világon nem lát el - mondja Selymes Erik, a szervezet októberben kinevezett vezetője. Hozzáteszi: nem véletlen azért, hogy a Vöröskereszt szó hallatán mindenkinek a véradás jut eszébe, jóllehet a véradás kapcsán egy sor olyan feladat van, amit nem ők látnak el. Holott szerencsésnek tartanák, ha a donorszervezésen át a véradásig, a szállításig mindent egy kézben működtethetnének, mint ahogy az például Németországban történik. Ez persze - és ezt Selymes Erik sem tagadja - azzal is járna, hogy biztos pénzügyi alapokat szerezhetnének.
Selymes Erik arra a kérdésünkre, hogy vajon miért lettek Magyarországon szkeptikusak az emberek a Vöröskereszttel szemben, egyelőre csak találgat.
- Mindenütt a világon, főként Nyugat-Európában, van egyfajta kultúrája a vörös keresztnek, a galléron hordott aprócska jelnek. Jóllehet e jel védjegy, mégis sok helyen és sokan használták az emblémát. Nem is lehetett pontosan tudni, ki az, aki valóban a Magyar Vöröskereszt kötelékében tevékenykedik. Többen jogosulatlanul használták, pedig csak a nemzetközi és a magyar szervezet, valamint a hadseregek egészségügyi alakulatai használhatják. Mostantól szigorúbban vesszük e védelmet - mondja Selymes Erik, aki nem tagadja azt sem, hogy nyilván nem tett jót nekik az a tavasszal kipattant botrány sem, amikor az akkor kinevezett vezető visszaélésekkel vádolta a korábbi vezetést. Az új főigazgató azt mondja, a belső ellenőrzések mindent rendben találtak, de a botrány végül is több százmilliós veszteséget okozott a szervezetnek.
- Voltunk a parlament egészségügyi bizottságánál, ahol költségvetési módosító kérelmet adtunk be. Azzal utasítottak vissza bennünket, hogy rossz a hírnevünk - jelentette ki az új vezető.
Most a szervezet ezt a rossz hírnevet próbálja feledtetni. A főigazgató másfél hónapja minden lehetséges segítőnek levelet küldött, s mozgósítani próbál minden lehetséges adományforrást. Szerinte csakis így nyerheti vissza régi renoméját a Vöröskereszt. "Mi nem lettünk mások, csak a hírünk változott" - vallja a főigazgató.
A "romboló" történet
Tavaly ősszel a modernizálás, a megújulás jegyében nevezték ki dr. Czimbalmos Ágnest a Magyar Vöröskereszt élére. Ő rövid működése után arról beszélt,
hogy a szervezet gazdasági gondokkal küzd, az országos igazgatóság szerinte lassan feléli vagyonát, s azt vitatható módon használja fel. Kifogásolta a magyar állampolgárok által adományozott cunamipénz elszámolását is. "Főigazgatóvá választásom óta több olyan ügyről szereztem tudomást, amely kárt okozott a Vöröskeresztnek. Ezek között van adócsalás, színlelt szerződés vagy hűtlen kezelés, illetve nem jogszerű működés" - mondta a frissen kinevezett vezető. Az akkor jelzésszerűen felsorolt "rendeznivalók" értéke 104 millió forint volt. Dr. Czimbalmos Ágnes, a fél év után felmentett főigazgató több eljárást kezdeményezett a segélyszervezet ellen, amelyek közül még számos folyamatban van.
