Családi korban
A lényeg azonban nem változott: korábban kívül, az országban, a világban látta a belső béke biztosítékait, most úgy érzi, ez döntően rajta múlik.
Szabadság, szerelem... e kettő csak a fentiek alárendeltségében kap szerepet. Végső soron. Nyugalmi állapotban.
Úgy általában hisz. Mert lennie kell egy istennek. De csak ritkán szolgálja. Bizonyára úgy érzi, ez kölcsönös. Ha mégsem, minél fiatalabb, annál inkább magára marad istenével, nem vesz igénybe egyházi közvetítést.
Érdeklődése egyre inkább az otthonra és a saját egészségere összpontosul.
Félelemérzete egy évtized alatt jelentősen csökkent. Most a válság mélyülésétől tart, úgy általában a bűnözés terjedésétől, de mindenekfelett bármely közeli hozzátartozójának elvesztése viselné meg a legjobban.
A szépség alig kísérti, az üdvözülés szinte egyáltalán nem foglalkoztatja. Családját szereti.
Mindenhívők Nem nagyon van olyan világnézeti felfogás, amiben a magyarok nagy többsége hinne, vagy amit nagy arányban elutasítana. Az egyes emberek gondolkodásában is jól megférnek az elvileg egymással össze nem egyeztethető vélekedések.
A kérdőívben felsorolt nézetek közül Isten létezésében hisznek a legtöbben. Az istenhívők 56 százalékos aránya ugyanakkor nem mondható magasnak, ha figyelembe vesszük, hogy ennél többen tartják magukat vallásosnak, akár az egyház tanítását követve, akár "a maguk módján". Bár az isten létezésébe vetett hit összefügg a túlvilág, valamint a menny és pokol létezésébe vetett hittel, a kapcsolat nem olyan szoros, mint feltételeznénk: a túlvilágban csak az istenhívők bő kétharmada, a menny és pokol létezésében az 57 százalékuk hisz. A többség azzal is egyetért, hogy eleve el van rendelve a sorsunk, bár ez alatt valószínűleg nem pontosan azt értik, ami a kálvini tanításokban szerepel - mindenesetre a gyakorló reformátusok csak az átlagnál egy hajszállal nagyobb arányban hisznek a predesztinációban.
A politikai meggyőződések is csak szerény mértékben vannak összefüggésben ilyenfajta hitbéli vélekedésekkel, de azért a magukat baloldalinak nevezők inkább hisznek abban, hogy minden ember egyenlőnek született, mint a jobboldaliak.
A profánabb hiedelmekre áttérve talán az a legmeglepőbb, hogy minden második megkérdezett hisz abban, hogy van élet a Földön kívül is - főleg a nagyvárosiak, a diplomások és férfiak. Szintén főleg értelmiségiek osztják azt a véleményt, hogy a világot valójában egy szűk csoport irányítja. Az így gondolkodók többsége egyébként hisz abban, hogy minden ember egyenlőnek született - csak nyilván közben elromlott valami.
Mint egy másik kérdéssorból látható, a horoszkópok, az asztrológia viszonylag sokakat érdekel, de viszonylag kevesen hisznek benne. Mint minden ezoterikus dologban, ebben is a nők hisznek inkább, éppúgy, mint a reinkarnációban.
