Teker, úszik, fut - nem játszik

2001 óta jelentősen nőtt a rendszeresen sportolók aránya, és a fiatalok körében az átlagnál sokkal kevesebben vannak olyanok, akik soha nem sportoltak. Akik sportolnak, rendszeresen teszik. Ez a legtöbb esetben egyféle mozgást jelent, az aktívaknak csupán egynegyede űz legalább kétféle sportot.

A legtöbbeknek azokról a sportokról van valamilyen tapasztalatuk, amelyek alapszintű elsajátítása nem igényel különösebb képzést, illetve részei a hétköznapoknak. A sportként értelmezett testmozgások közül a leginkább elterjedt a kerékpározás: az emberek négyötöde tud biciklizni, és 16 százalékuk jelenleg is nyeregbe száll. Úszni lényegesen kevesebben (57 százalék) tudnak, de a kisebb-nagyobb rendszerességgel jelenleg is úszók aránya nem sokkal marad el a biciklizőkétől.

A különösebb előképzettséget nem igénylő alapmozgást, a futást az emberek négytizede sohasem végezte testmozgás céljából, manapság pedig alig több mint egytizedük fut vagy kocog.

A korábban tömegesen űzött labdarúgást ma csupán minden huszadik honfitársunk játssza, és még a 30 évesnél fiatalabb fiúk közül is csupán minden negyedik focizik. A manapság divatosnak tekintett sportok közül síelni, teniszezni, fallabdázni, búvárkodni az emberek csupán 2-2 százaléka szokott, lovagolni pedig ennél is kevesebben.

Beképzelt beteg?

A magyaroknak az egészséghez fűződő kapcsolata számos ellentmondást mutat. Egyrészt az egészség minden másnál jobban érdekli az embereket - ez még a család témájánál is előbbre került a 30 felsorolt lehetőség közül. Holott a magyarok étkezési és sportolási szokásai sok szempontból messze vannak az egészséges életmódtól. Gondolhatnánk persze, hogy az embereket akkor foglalkoztatja valami, ha tudják, hogy nincs vele minden rendben. Ebben az esetben azonban valószínűleg nem erről van szó.

A jól ismert magyar pesszimizmus és a panaszkultúra ellenére a nagy többség közepesre vagy jóra értékelte az egészségi állapotát, és legalább olyannak, mint amilyen általában a vele egykorúaké. És derűlátók az emberek a várható élettartalmukat illetően is: a nők átlagosan 75, a férfiak pedig 74 életévet jósolnak maguknak, holott a statisztikai becslések például mindössze 69 évet adnak egy magyar férfinak, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen rossz adat.

Persze könnyen lehet, hogy az emberek a lelkük mélyén jobban aggódnak az egészségük és a jövőjük miatt, de ezeket a félelmeket nem szívesen osztják meg egy kérdezőbiztossal. És panaszkodni is inkább olyan dolgokért szeretünk, amik miatt másokat hibáztathatunk.

Márpedig a saját egészségünkért leginkább mi magunk vagyunk felelősek, és úgy tűnik, elég keveset teszünk érte. A kutatásban felsorolt lehetőségekkel legfeljebb ímmel-ámmal élnek a magyarok - a kérdezettek fele egyikkel sem igazán -, az egészség céljából végzett sport és alternatív gyógyászat használata pedig kifejezetten ritkán fordul elő.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.