Test, helyzetben
Eközben nem nélkülözi az élvezeteket sem. Az adatsor szerint a hatvan év felettiek fele már nem részesül szexuális örömökben, de ezt a tételt érvényesebben lehetne a túloldalról fogalmazni: még a hetedik x-ben is talál testi örömet társában az emberek fele.
A fiatalabbak élete e tekintetben ma még kiszámíthatatlan, ugyanis a szexuális magatartás változásai e körben minden más területhez képest lendületesebbek. Egyrészt az együttlétek ritkábbak, bár így sem elenyésző számúak, másrészt a partner szexuálisfantázia-hiánya, vagy épp fordítva, a pornográf minták másolásában való tartózkodása meglepően sokakat indít arra, hogy mást (is) keressenek. Félrelépjenek, partnert váltsanak. Kérdés, hogy az érdekességek iránt támadt érdeklődés néhány évtized múltán az időskori kapcsolatokat miként befolyásolja.
Minden generáció számára biztató viszont, hogy több a barátság, a magányosodás lefelé pörgő spirálja megállt, sőt, elindult felfelé.
A magyar szex
A magyarok szexuális élete változatosabb, csapongóbb, de kevésbé intenzív, mint régebben. Valami történt. A pornófilmek ma már sok hálószobában átszínezik a pásztorórákat. A félrelépések aránya is drámai mértékben növekedett: míg a kilencvenes évek közepén a szexuális kapcsolattal rendelkező válaszadók mindössze 7 százaléka vallotta be, hogy megcsalta aktuális partnerét, addig tavaly ez az arány 19 százalék volt! Úgy tűnik, hogy a leginkább azokat csalják meg, akik nem tudják hozni a pornós "figurákat". Legalábbis erre utal, hogy a jelenlegi partnerükkel a szex terén elégedetlenek, valamint a pornónézők kétszer olyan gyakran lépnek félre.
Az átlagos szexuális élettörténetben szerepel két egyéjszakás kaland, két legfeljebb egy hónapig tartó lieson és három ennél hosszabb kapcsolat. Prostituált szolgáltatásainak igénybevétele a férfiak valamivel több mint egytizedével fordult már elő. Bár ma már sokszínűbb a szex, ritkábban kerül rá sor. Bő egy évtizeddel ezelőtt az emberek havonta átlagosan nyolcszor szeretkeztek, ma már csak hatszor.
Minden hatodik ember testi örömök nélkül él. Ennek a hátterében azonban nem az öregedő társadalom áll, annak ellenére, hogy leginkább az életkor befolyásolja a szexuális élet gyakoriságát: a legintenzívebb korosztály a 18-39 éveseké, a 60 felettiek több mint fele pedig már soha nem él nemi életet. Elsősorban a 40-60 évesek körében ritkult meg a szex.
A nők kisebb lelkesedést mutatnak, amikor arról kell beszélni, hogy mit jelent számukra a szex. Még azok a nők is, akik a legteljesebb mértékben elégedettek a szexuális életükkel. Mindez utalhat a két nem szexualitással kapcsolatos társadalmi viselkedésének a különbségére: a verbalitás szintjén a férfiak jobban igyekeznek megfelelni a "legyet is röptében" elvárásnak, mint a nők.
Az adatok alapján a ritkább orgazmus is állhat a nők kisebb élvezetének a hátterében: a nők kétharmadának nem sikerül minden szexuális együttlét alkalmával elélveznie, míg a férfiak körében ez az arány egyötöd. Márpedig a csúcsok száma és a szex élvezete szoros összefüggést mutat: minél jobb az orgazmusarány, annál nagyobb a szexélvezet.
De végső soron szinte az összes, szexualitással kapcsolatos tényező hátterében az életkort találjuk: nemcsak azért, mert a kor előrehaladtával természetszerűleg csökken a libidó és a fizikai teljesítőképesség, hanem azért is, mert az elmúlt néhány évtizedben sokkal nyíltabbá vált a szexről való beszéd, a legutóbbi évtizedben pedig a gyakorlati minták alapvetően megváltoztak és tömegesen elérhetővé váltak a pornócsatornákon. Így a testi örömök friss felfedezőinek szexuális kultúrája ma csak az alapokban emlékeztet nagyszüleikére.
(A szexualitással kapcsolatos felmérés a HVG megrendelésére készült.)
BT - értsd: baráti társaság
Az elmúlt öt év során jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akiknek a saját bevallásuk szerint vannak barátaik. Ráadásul a barátok száma is emelkedett: míg 2003-ban átlagosan hat (6,4), 2008-ban közel nyolc (7,7) barátról adnak számot az emberek. A növekedés minden társadalmi csoportban bekövetkezett, ami azt is jelenti, hogy az egyes rétegek között korábban tapasztalt különbségek is megmaradtak: ha valaki férfi, fiatal és diplomás, kétszer annyi barátról beszél, mint ha iskolázatlan, idős és nő.
A felmérés során vizsgált tizennyolc érték közül az első hat hely valamelyikére az "igazi barátságot (szoros emberi kapcsolatot)" a férfiak 44, a nők 40 százaléka, a legfiatalabbak 57, a legidősebbek 34 százaléka, az iskolázottak 40 és az iskolázatlanok 25 százaléka sorolta.
Kérdés, hogy valóban barátkozóbbak lettünk-e, vagy csak arról van szó, hogy ma már egy kicsit mást értünk "barátság" alatt. Talán közelebb kerülünk a válaszhoz, ha másfelől is megpróbáljuk feltérképezni az emberek kapcsolathálóját. 2003-ban a magyarok háromnegyede (74 százalék), 2008-ban pedig majd' kilenctizede (87 százalék) említett egy vagy több olyan személyt, akitől szükség esetén komolyabb segítséget kérhet.
A "kétkezi" segítség többektől remélhető, mint mondjuk egy nagyobb összegű kölcsön. Ház körüli nagyobb munka, például lakásfelújítás vagy költözködés esetén a közvetlen családtagjain kívül tíz emberből kilenc számíthatna segítségre, nyolc bízhatna abban, hogy valaki segít elintézni valamit egy állami vagy önkormányzati hivatalban, és hét reménykedhetne jelentősebb kölcsönben vagy álláskeresés során nyújtott segítségben. Az elmúlt években egyébként az ilyen területeken erősödtek az emberi kapcsolatok.
