Az élet menete
Reggeli, tisztálkodás és utazás után 8 körül állna munkába, a déli ebédszünet és még néhány óra munka után délután 5 óra tájban érne haza, 6 körül vacsora, majd tévénézés a 10 órás lefekvésig. Nem túl változatos napirend - mondhatnánk. A legtöbb magyar azonban nem "átlag magyar" - ebből a szempontból sem.
Kétségtelen, életünk nagy részét a "kötelező" feladatokkal vagy a tévé előtt töltjük. Egy átlagos munkanapon bő 8 órát alszunk, amit minden tizedik honfitársunknál egy kis délutáni szunyókálás is követ. A talpon töltött időből nagyjából tíz órát visznek el a "biológiai" vagy "anyagi" szükségletek: az evés, tisztálkodás, közlekedés és a munka. Amikor felidézték a legutóbbi hétköznap menetrendjét, a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy végzett fizetett munkát, néhány százaléknyian azok közül is, akik egyébként a foglalkozási helyzetüket tekintve munkanélkülinek vagy nyugdíjasnak mondták magukat.
A férfiak valamivel nagyobb arányban végeznek keresőmunkát (62 százalék, szemben a nők 42 százalékával), de sokkal kisebb arányban és rövidebb ideig vesznek részt a házimunkában: a nők egy átlagos hétköznapon két és félszer annyi időt szorgoskodnak odahaza. Hétvégén persze csak nagyon kevesen végeznek fizetett munkát, de a háztartásban már több a tennivaló. Ezek egy része nyilván az ebéd elkészítését jelenti, ami abból is látszik, hogy hét közben és hétvégén is 11 körül végeznek a legtöbben háztartási munkát. Úgy tűnik, az alvás mellett az evés határozza meg leginkább a napok ritmusát.
Munkanapokon a legtöbben 7-kor, hétvégén pedig 7 és 8 között reggeliznek, az ebédhez azonban a hét minden napján pontban déli 12 órakor fognak hozzá a legtöbben. A vacsora időpontja már kevésbé van kőbe vésve, a legtöbben este 6 és 8 között kerítenek rá sort.
Mindezek után nem marad nagyon sok szabadon eltölthető időnk. Munkanapokon nagyjából 6, szabadnapon pedig 9 órát tölthetnénk elvileg azzal, amit akarunk. Persze az időn kívül ennek más korlátai is lehetnek, mindenesetre a legtöbb szabadidőnket tévénézéssel töltjük: hét közben átlagosan két és fél órát (az összes szabad óra 42 százalékát), hétvégén valamivel többet (bár ez "csak" az összes hétvégi szabadidő harmadát jelenti). A munkanapokon a tévézés elsősorban a vacsora utáni időszakban általános. Este nyolckor a szó szoros értelmében a fél ország a tévét nézi. Ha az éjszakai alvást nem számítjuk, akkor a főműsoridőben való tévézés az a tevékenység, amit a legtöbben csinálnak egyszerre. Hétvégén valamivel hamarabb ragadunk a "doboz" elé, de a nagy felfutás ezeken a napokon is nyolc után kezdődik.
Bár a nemzetközi vizsgálatok is azt mutatják, hogy a magyarok sokat néznek tévét, azért ennek a jelentőségét sem szabad eltúlozni. Túl azon, hogy a tévénézés mellett vagy annak ürügyén sok minden mást is csinálhatunk, az emberek többségének azért nemcsak ez tölti ki a szabad perceit. A fiatalabbak közül sokan főműsoridőben is a "neten lógnak", mások barátokkal találkoznak, moziba, színházba mennek vagy sportolnak. Bár ezek a tevékenységek önmagukban nem túl gyakoriak, azért egy átlagos szabadnapon minden ötödik embernél sor kerül ezekre is. És persze viszonylag sok időt töltünk el a családtagjainkkal, szeretteinkkel, minden különösebb alibi nélkül is. Nagyjából minden ötödik magyar éli úgy az életét, hogy az alváson, evésen, munkán és tévénézésen kívül jóformán semmit sem csinál. Döntse el mindenki, hogy ez sok vagy kevés. Az mindenesetre bizonyos, hogy az úgynevezett "átlag magyar" kisebbségben van.
