A születést ünnepli a világ
Vannak országok, ahol gyönyörű, fehér ruhás angyal érkezik, díszes koronával, máshol Mikulás vagy Santa Claus pipával, szánnal, rénszarvasok által repítve, mifelénk a legtöbbek a kis Jézustól várják az ajándékot, jóllehet ő maga a három- királyoktól annak idején nem a születése napján, hanem csak kicsit később kapta meg a földi jóságok szimbólumait. Csak Artabán, a negyedik király nem ért oda a születés helyére, mert útközben a szegényeknek szétosztotta mindazt, amit ajándékként vitt, s útiköltségre-valója sem maradt. Története bonyolultabb annál, mintsem ezen a csak egyfelől megközelíthető napon kellene kibontani, de bizony neki is járna egy ünnep.
Jézus születésének napja talán az egyetlen világünnep, amely a lényeget tekintve mindenhol azonos, s amelyet mégis minden család másként, a maga módján, más számára semmitmondó, nekik legenda erejű emlékeivel, kis szertartásaival él meg.
Ez is jelzi: ez a legerősebb ünnep - alkalom, amikor mindenki egyszerre ünnepli a születés napját. Nemigen érik el karácsonyt a közéleti üzenetek. Az ilyenkor megszokott válasz nélkül maradtak még a miniszterelnök szép szavai is az összefogás szükségességéről. Három nap, amikor nyugszik a tőzsdeindex, ácsorognak az árfolyamok, miközben - a kozmikus erők elháríthatatlanságával - gyarapodni kezd a fény. Ilyenkor hír viszont, hogy életnagyságú betlehemi jászol készült a Csongrád megyei Kübekházán, hogy Magyarországon megjelent a világ első roma - lovári - nyelvű Bibliája. Ilyenkor szinte minden évben egyformán és ugyanúgy elhisszük, hogy lehet másként is.