Államosítanák a közmédiumokat
Ma a köztévék és a közrádió tulajdonosi jogait közalapítványok gyakorolják, amelyek elnökségét az Országgyűlés választja a pártok jelöltjeiből. Ez a rendszer megváltozna - az új tulajdonos az állam lenne, vagyis államosítanák a köztévéket és a Magyar Rádiót. Formailag e médiumok nonprofit részvénytársaság formájában működnének, egyetlen forgalomképtelen részvényük tulajdonosa a magyar állam lenne. A közalapítványi rendszert "kidobja" a tervezet.
Az Országgyűlés közvetlenül alapítana köztévéket, közrádiókat. Bár a most működő közalapítványokat is az Országgyűlés alapította, ám van egy fontos különbség: a hatályos médiatörvény konkrétan felsorolja, mely közmédiumokat alapíthatta meg 1996-ban az Országgyűlés. Az új javaslat általában ad szabad kezet a képviselőknek a közmédiumokkal kapcsolatban.
Ez - minimálisan - azt jelenti, hogy a politikai pártok szabad kezet kérnek maguknak például a közmédiumok régóta tervezett és most ismét előtérbe került összevonásához. További sajátsága az új koncepciónak az is, hogy az ilyen módosításokat kétharmados szavazatarányhoz köti a parlamentben - azonban nem az összes képviselő kétharmadának igen voksa kell hozzá, hanem a jelenlévők kétharmadának egyetértése elég egy köztévé, egy közrádió megszüntetéséhez, összevonásához, szerkezetének bármilyen típusú módosításához.
A közszolgálati tanács (KÖT) - amely alapvetően meghatározná a közszolgálati médiumok működését és mindennapjait - elnevezésében a "még több állam" koncepcióját szolgálja, meghatározása ugyanis "autonóm államigazgatási szerv". Tagjait hat évre választaná az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadával. A tagokat öttagú testület jelölné, ennek tagjait a jelenlegi parlamenti frakciók delegálnák. Első körben a bizottságnak egyhangú döntéssel kellene jelöltet állítania a KÖT-be.
Ám, ha ez nem sikerül, a második fordulóban már elég a tagok kétharmadának egyetértése. És - ez a lényeg - ekkor az öt jelölő tag szavazata már nem azonos értékű; az egyes személyek voksa annyit ér, amekkora szavazati aránya van pártjának az Országgyűlésben. Magyarán: a mai helyzetben a két nagy párt "lezsírozhatja", kik legyenek a KÖT tagjai. Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha az Országgyűlés nem fogadja el a KÖT éves beszámolóját. Vagyis látszatra hat évre "demokratikusan bebetonozza" a KÖT tagjait.
Emellett azonban az éves beszámoló elfogadásának "lebegtetésével" a politikusok sakkban tarthatják a tanács tagjait. Kérdés, hogy ilyen körülmények között mennyit ér az a mondat, hogy "a KÖT és annak tagjai függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók". A vagyonkezelői jogokat gyakorló vagyontanács tagjait hasonló módon választják.
S hogy nem babra megy a játék, lássuk, mire terjedne ki a KÖT hatásköre: megköti a finanszírozási szerződést a közmédiumokkal (benne vélhetően a finanszírozás részleteivel is), jóváhagyja a médiaszolgáltatási szabályzatot.
Az ősszel megbukott törvénytervezetben nagy vihart váltottak ki az új médiahatóság kvázi rendőrségi jogosítványai. A mostani tervezetből ezek a "kemény mondatok" kikerültek ugyan, de meglehetősen sértheti a jogbiztonságot, hogy a hatóság döntései ellen fellebbezésnek nincs helye. Egyes döntéseivel kapcsolatban azonban a Fővárosi Ítélőtáblától kérhet felülvizsgálatot az, akinek jogát vagy jogos érdekeit az ügy sérti, akit a döntéssel összefüggésben sérelem ért, vagy ennek veszélye fennáll.
Információink szerint több kritikus véleményt fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban a kereskedelmi televíziók némelyike, valamint Majtényi László, az ORTT elnöke is; több ponton - főleg a közmédiumok tervezett "államosítása" miatt - bírálta a dokumentumot Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke is. Jánosi György, a tervezetet kidolgozó bizottság elnöke - akit lapzártánkig nem tudtunk elérni - a távirati irodának azt nyilatkozta: január közepéig várják az észrevételeket a szakmai anyaghoz. Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint ezután közmeghallgatás következik, és februárban nyújtanák be az Országgyűlés elé jóváhagyásra.
Az mindenesetre kérdés, hogy az új tervezet tükrözi-e az öt parlamenti párt véleményét. Ősszel, az előző tervezet esetén a pártok "meglepetve értesültek" saját szakértőik által kidolgozott anyagról. Értesüléseink szerint a szocialista pártban most is előállhat a késő őszi helyzet, mivel Jánosi György állítólag most sem egyeztetett rendszeresen sem a szocialista frakcióval, sem a párt elnökségi tagjaival.
