Három párt hetvenszázaléknyi hamis ajánlással
Több mint 2200 hamis, nem az Állami Nyomdában készült ajánlószelvényt találtak az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) által leadott szelvények között - ez derült ki a ferencvárosi országgyűlési egyéni választókerületi bizottság hétfői ülésén. A tömeges hamisítás miatt a három párt nem indulhat az SZDSZ-ből kilépett Gegesy Ferenc kerületi polgármester képviselői mandátumról történt lemondása miatt január 11-ére kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson.
Miután a helyi választási bizottság az ajánlószelvények egy részét korábban gyanúsnak találta, azok vizsgálatára az Állami Nyomdát kérte fel. Több mint háromezer szelvényt ellenőriztek, és kiderült, hogy ezek legalább 70 százaléka nem eredeti. A legrosszabb az arány az MSZZP, vagyis Polgár Tamás Tomcat esetében: 1152 hamis ajánlásra jutott 13 igazi. Az MDF 1015 szelvénye közül 669, a MIÉP 781 cédulája közül pedig 415 nem az Állami Nyomdából származik.
A kerületben kilencen indultak, ám legalább 750 érvényes ajánlószelvényt végül csak hatan nyújtottak be. A választáson így várhatóan Bácskai János, a Fidesz- KDNP, Várady Tibor, a Humanista Párt (HP), Szegedi Csanád, a Jobbik, Paulik Péter István, a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKM), Bánsághi Tamás, az MSZP és John Emese, az SZDSZ jelöltjeként vehet részt. A helyi választási bizottság az általuk leadott szelvények vizsgálatát nem tartja indokoltnak.
A választási bizottság hivatalból feljelentést tesz a rendőrségen választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt - közölték tegnap.
Herényi Károly: Az MDF jóhiszemű volt
Az MDF a Fővárosi Választási Bizottsághoz fellebbez, elfogadhatatlannak ítélik ugyanis az illetékes választási bizottság döntését, amellyel a fórum által indított jelöltet, Dézsi Mihályt kizárták az aspiránsok közül: az MDF által leadott 1015 ajánlószelvény közül csak 669 volt hamis.
- Lezárult az ügy, úgy tűnik, nem indulok - így nyilatkozott Dézsi lapunknak az MDF sajtótájékoztatóján, de hozzátette: azért reménykednek, hogy kiderül az igazság. Munkatársunk kérdésére, hogy miután nincs meg a törvényesen megszabott 750 ajánlószelvénye, hogyan is indulhatna, a volt rendőrségi szóvivő azt válaszolta: remélik, a Fővárosi Választási Bizottság elfogadja azt, hogy "jóhiszeműen" jártak el. Ha kedvezőtlen döntés születne a fellebbezés nyomán, akkor az OVB-hez, illetve bírósághoz fordulnak. Lapunk felvetésére, hogy mire megszületnek az ítéletek, már rég lezajlott a választás, Dézsi elismerte: valóban, az már csak erkölcsi elégtételt jelentene.
Lapunk kérdésére, hogy milyen felelősség terheli a fórumot, illetve az aktivistákat, Dézsi és a sajtótájékoztatón részt vevő Herényi Károly frakcióvezető is úgy válaszolt: semmilyen. Az ajánlószelvények döntő többségét az MDF-re szavazó polgárok juttatták el a kerületi irodájukhoz.
- Az MDF-esek kizárólag azt tudták megnézni, ki vannak-e töltve, alá vannak-e írva a kopogtatócédulák. Ránézésre nem tudták megállapítani, hogy egy-egy ajánlószelvény esetleg hamisítvány - tették hozzá. Dézsi arra sem tudott válaszolni: hogyan fordulhatott elő, hogy olyanok nevei is szerepeltek az ajánlószelvényeken, akik már meghaltak, vagy nem is laktak a Ferencvárosban. - Ezek az esetek megint csak annak a gyanúját erősítik, hogy ami történt, szervezett akció része volt - hangoztatta Dézsi, de hogy mindez kinek lett volna az érdeke, arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Sajnálkozását fejezte ki az MDF jelöltjének kiesése miatt John Emese, ugyanakkor jelezte: az ajánlószelvények jelenlegi rendszere csődöt mondott. A fideszes Bácskai János a demokrácia súlyos megsértésének minősítette az esetet, míg Bánsághi Tamás, az MSZP jelöltje azt fájlalja, hogy a jobboldalon ilyen "tisztátlan eszközökhöz nyúltak". A Jobbik delegáltja, a vizsgálatot kezdeményező Novák Előd közleményében azt írta: a "látszólagos ajánlók" tanúkénti meghallgatása tisztázhatná azt a pletykát, amely szerint "az MSZP adott a csurkistáknak cédulákat a sajátjukból, pontosabban - a lebukás kockázatának csökkentése érdekében - csak azok adattartalmát juttatta el (...) a MIÉP-nek".
Semmi rendkívüli nem történt?
Az ügy hatalmas vihart kavart, de semmi rendkívüli nem történt: a választásokon az ajánlószelvények bevezetése óta rendre előfordultak hasonló események. Az sem most esett meg először, hogy egy párt szinte kizárólag másolt vagy más manipulált cédulákat nyújtott be. A 2006-os parlamenti választások előkészületeit értékelve az Országos Választási Iroda vezetője egyebek között arról beszélt, hogy jelentős számú hamis - fénymásolt vagy nyomdai úton sokszorosított - ajánlószelvényt nyújtottak be, de sok volt a kettős ajánlás is.
A szakértők álláspontja megoszlik azonban a tekintetben, hogy mi tekintendő büntetőjogi eszközökkel is üldözendő választási csalásnak, és mi a választási eljárási szabályok megsértésének. Egyes vélemények szerint az ajánlószelvény másolását nem kellene szankcionálni - például a népszavazásnál is fénymásolt íveket használnak -, mert igazából annak adattartalma a meghatározó. Ennél súlyosabbnak minősül az adatok meghamisítása, például a pártok saját adatbázisaiban szereplő személyek, sőt halottak nevének a felhasználása. Az előbbi módszerrel állítólag elég sokan s elég sokszor éltek már, de "holt lelkekkel" is próbálkoztak már néhányan. Mellesleg az is előfordult - például 2006-ban Szombathelyen -, hogy az egyik csaláson kapott jelölt valamelyik vetélytársát vádolta azzal, hogy szándékosan adott le a nevére manipulált ajánlást.
A másolást nem feltétlenül kellene büntetni
A törvény egyértelmű: csak a hivatalos ajánlószelvényen benyújtott ajánlás érvényes - hangsúlyozza Tóth Zoltán választási szakértő. Bár maga is hajlik arra, hogy a szelvények másolását nem kellene büntetni, ám a jogszabály alapján a házilag sokszorosított cédulákat nem lehet figyelembe venni. Más kérdés, ha az adatokat is hamisítják - állítja a szakértő. Ekkor a választási eljárásban alkalmazható szankciók mellett mindenképpen belép a büntetőjog. A választás rendje elleni bűncselekményhez pedig valóban társulhat az okirat-hamisítás, illetve a személyes adattal visszaélés. Igaz, ilyen jogsértés miatt szinte senkit nem marasztaltak el. Választási ügyekben eddig legfeljebb néhány tucatnyi bírósági ítélet születhetett, és zömében az ajánlószelvények, illetve a szavazatok megvásárlása - a szavazóknak nyújtott különféle ellenszolgáltatások - miatt szabtak ki legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetést.
