A lakosság csaknem minden csoportjában a sztrájkhoz negatívan viszonyulók vannak többségben, s az átlagosnál is markánsabb - kétszeres - ez a különbség a diplomások körében (59 százalék az elutasító, 30 százalék az egyetértő). Az MSZP-tábor véleménye még karakteresebb: 81-15 arányban vannak a mostani munkabeszüntetés ellen. A Fidesz szavazói korántsem képviselnek ennyire egységes álláspontot, a sztrájk támogatóinak aránya alig haladja meg az ellenzőkét (48-43%).

A VDSZSZ legfontosabb követelését - azt, hogy a vasútnál dolgozók személyenként 250 ezer forintot kapjanak a MÁV Cargo eladásából származó bevételből - a lakosság relatív többsége, 43 százaléka nem tartja jogosnak. Az emberek nagyjából harmada véli jogszerűnek a követelést. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre erősebbek az ellenérzések, amíg az alapfokú képzettségűek körében majdnem egyformán van jelen mindkét álláspont (39 százalék jogtalannak, 36 százalék jogosnak véli a vasutasok pénzigényét), addig a diplomásoknál 53-27 arányban a MÁV álláspontját képviselik ebben a kérdésben. A privatizációból való részesedés ellenzése elég határozottan rávetül a sztrájk negatív megítélésére: a 250 ezer Ft-ot jogtalannak minősítők kilenctizede nem ért egyet ezzel a munkabeszüntetéssel. A szakszervezeti követelést helyeslők viszont nem sorakoznak fel ennyire egységesen a sztrájk mögé: héttizedük helyesli, de 22 százalékuk helytelennek tartja.

A vasúti dolgozók munkabeszüntetésének negatív fogadtatása ellenére a társadalom nem nevezhető sztrájkellenesnek. Az emberek csaknem kétharmada az érdekérvényesítés megfelelő formájának tekinti, s csak egynegyednyien vélik úgy, hogy elfogadhatatlan megoldás.