Szeretetbe zárt babák
Egyre több vitát kavar, hogy a kismamáknak, illetve a babáknak mi a jobb: ha legalább három évig együtt otthon maradnak, vagy ha jóval korábban megszűnik a kölcsönösen kizárólagos kapcsolat. Vagyis: bölcsődébe megy a gyerek.
Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége nemrég a kismamák munkába állítása érdekében kampánysorozatot is indított. Abszurdnak nevezte, hogy a gyermekvállalás a férfiaknak előnyt, míg a nőknek csakis hátrányt jelent a munkaadók szemében. Ahogy azt is, mennyire rossz a kisgyermekes anyukák foglalkoztatottsága nálunk, a tendencia pedig egyre roszszabb. A kutatásokra hivatkozva mondta azt: azok az anyukák, akik előbb állnak ismét munkába, aktívak, nagyobb eséllyel vállalnak újabb gyerekeket.
- Lehet átkozni az emancipációt, attól még tény: ott születik több gyerek, ahol mind a családban, mind a munkaerőpiacon, mind a társadalomban a nők a férfiak egyenrangú partnerei. Az anyagilag kiszolgáltatott asszonyok, akikre a gyereknevelés és a háztartás feladatainak többsége hárul, általában csak egy gyermeket mernek vállalni. Különösen, ha a tradíciók, a családtámogatási rendszer otthon akarnak tartani - mondta Dobrev Klára, aki szerint mi költünk nemzetközi viszonylatban messze a legtöbbet "otthontartó" segélyekre: bőkezűek vagyunk az anyákkal, amíg otthon maradnak, és mostohán bánunk velük, ha dolgozni szeretnének.
- Egy nőnek ma otthon kell maradnia, átlagosan csaknem 5 évet egy gyerekkel, ha tetszik ez neki, ha nem - mondja Dobrev Klára, akit korábbi, hasonló kijelentései miatt jobboldali civil szervezetek sora támadott.
De nem csak ők. Az UNICEF most megjelent jelentése is ellentmondani látszik az ő koncepciójának. Az ENSZ intézménye az édesanyák figyelmét arra hívja fel: lehetőleg minél tovább maradjanak otthon gyermekükkel. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, amely a gyermekek korai közösségbe kerülésének veszélyeitől óv. A szöveg szerint a bölcsődei nevelés erőltetése "nagyon kockázatos játék gyermekeink jövőjével". Álláspontjuk szerint a gyerekek "antiszociális viselkedése" jórészt arra vezethető vissza, hogy nagyon kis korukban bölcsődébe adják őket, ahol "agresszív viselkedésformákat is elsajátítanak". Szerintük, ha a gyermeknek ilyen kicsi korában nincs szoros kapcsolata a szüleivel, nehezebben tud válaszolni az élet kihívásaira. Depresszió, elmagányosodás, tanulási zavarok, koncentrálási nehézségek alakulhatnak ki emiatt. Érzelmi életük is elsivárosodik, mert "mindenfajta bizalom alapja a szoros szülő-gyermek viszony."
A jelentés tartalmával mindazonáltal Dobrev Klára is mélységesen egyetért. Az UNICEF ugyanis azért küzd, hogy az anyák otthon maradhassanak a gyermek legalább egyéves koráig, ami sok országban nem adatik meg. - Az UNICEF csak a túl korai közösségbe kerüléstől óv. Vannak ugyanis országok, ahol a szülés után maximum hat-tizenkét hétig támogatják az anyákat. Ilyenkor valóban fennáll a veszélye a túl korai közösségbe kerülésnek. Nálunk nem ez a helyzet. Sőt. A bölcsődék szemlélete, a gondozók szakképesítése messze a nemzetközi átlag fölött van - kommentálta a tanulmányt a politikusfeleség.
A pszichológus és a szociológus abban egyetért: a választás lehetőségére mindenképp szükség van, arra, hogy az anya ne kényszerként élje meg a döntést.
Pongrácz Tiborné demográfus ugyan Dobrev Klára több hivatkozását is vitatja, az azonban szerinte is tény: ma a nők kényszerből döntenek. A lehetőségeik szabta korlátok között vergődnek.
- Óriási a szakadék a vágyak és a tettek között. Míg a társadalom valóban nagyon konzervatív a nemi szerepek és a családmodell tekintetében, de százból 95 megkérdezett azt mondja: szükség van a nő keresetére, fontos a két lábon állás. Igaz, ha már ez így alakult, legalább a női munkavállalás feltételeit kéne megteremteni - mondja a kutató, aki szerint a kismamákat ma bizonytalan munkaerőnek tekintik, jóllehet egy családanya megbízható, hisz már másokért is felelősséggel tartozik. - Alapvetően borzasztó, hogyha anyukáknak azzal kell számolniuk, hogy volt munkahelyükön azt a választ kapják, ami például a lányommal most történt, hogy gyerekes anyákat nem veszünk viszsza. Amikor egyébként a gyed utáni felmondási idő 30-ról 90 napra való emelését kezdeményeztük, még ehhez sem sikerült egyik politikai oldal támogatását elnyerni. A kutató ezzel együtt azt gondolja, csak hároméves kor után jó, ha a gyerek közösségbe kerül.
A pszichológus Kiss Kinga szerint fontos, hogy a váltás fokozatos legyen, s más új eseménnyel ne történjen egy időben. Egyéves kor előtt nem tanácsos a "leválasztás". Később viszont egy normálisan fejlődő gyerek "megbolondul", ha nem kerül gyerekközösségbe, izoláltan, az anyukával összezárva létezni nem egészséges. A család, ma már nem az a közösség, mint a klasszikus, többgenerációs együttélés idején volt - teszi hozzá Kiss Kinga.
Mindezekről persze csakis akkor beszélhetünk, ha a megfelelő háttérrendszer adott. Vagyis vannak kiscsoportos bölcsődék, babaközösségek, ahol a gyerekek személyre szabott bánásmódban részesülnek. Kiss Kinga épp az UNICEF-jelentés egyik alapját adó angliai példától óv: ott ugyanis valóban túlzsúfoltak, "babagyárként" működnek a bölcsődék.
