Egyik oldalt sem kíméli Pataki bíró
"A bíróság se nem független, se nem magyar" - így kommentálja egy szélsőjobb honlap a Fővárosi Bíróságnak a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott elsőfokú ítéletét. Az ügyben példátlan gyorsasággal - az ügy átvételét követő második tárgyalási napon - ítéletet hirdető Pataki Árpád bíró tehát megint a célpontba került. Ám akik koncepciós eljárást, a kormány politikai megrendelésére született döntést emlegetnek, elfeledkeznek arról, hogy Pataki egyik oldalt sem kíméli. A többnyire személyiségi jogi perekben eljáró bírót mellesleg azért is elismerés illeti, mert a legnehezebb ügyekben sem húzza az időt, hanem akár már az első, legfeljebb a második tárgyaláson kész dönteni.
Pataki egyik legnagyobb vihart kavart esete a Tokaj-ügy volt, és abban három éve az Orbán Viktorral kapcsolatban lévő személyek ellen döntött. Elutasította ugyanis azt a helyreigazítási kérelmet, amely szerint az Élet és Irodalom riportsorozatában megjelölt napokon a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokaj-hegyalja Kft. - a vállalkozásban Orbán Viktor feleségének is résztulajdona volt - a lap állításával szemben nem tartott taggyűlést. Pataki szerint viszont a cég vezető tisztségviselői - és maga a Fidesz elnöke is - "összejöttek és a társaság ügyeit intézték". Másodfokon viszont a keresetnek helyt adtak, mondván, az adott napokon nem voltak dokumentumokkal igazolt formális taggyűlések. A jelentéktelennek tűnő részletkérdésben - Pataki elsőfokú döntésével szemben - született másodfokú ítélet erős hivatkozási alappá vált a Fidesz javára, az ÉS ellen.
Pataki döntéseit többnyire helyben hagyják másodfokon. Például 2005-ben az ítélőtábla változtatás nélkül fogadta el a bírónak a Gyurcsány Ferenc kontra Szijjártó Péter ügyben hozott ítéletét. A Fidesz szóvivője azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi cége a tulajdonos közmegbízatása révén jutott volna állami megrendelésekhez. Ezzel a bíróság szerint Szijjártó megsértette a felperes személyiségi jogait, és őt jogerősen elégtételadásra kötelezték.
De Pataki ítélt Gyurcsány ellen is, amikor a cégügyeit a Magyar Nemzet emlegette fel. A napilap állítása szerint a miniszterelnök és a felesége hazudott vállalkozásainak tevékenysége kapcsán, és a bíró a perben - a beterjesztett cégmásolatok alapján - a lapnak adott igazat. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést változtatás nélkül hagyta jóvá.
Az MDF frakcióvezetője sem járt jobban, amikor a képviselőcsoportból kizárt emberek követeltek elégtételt és nem vagyoni kártérítést. Pataki volt, aki megállapította, hogy Herényi Károly valótlanul állította: öt képviselőtársának frakciótagsága a kizárással megszűnt. A Fővárosi Ítélőtábla hasonlóképpen látta a helyzetet, így Herényinek nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie és kártérítést is fizetett.
A bíró elmarasztalta Keller László egykori közpénzügyi államtitkárt is, amikor azt állította, hogy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vezetőjének tudtával engedélyezték olyan pénzintézetek működését, amelyek esetében ennek nem voltak meg a feltételei. Pataki nem bánt kesztyűs kézzel a Gazdasági Minisztériummal sem, amikor kimondta: ki kell szolgáltatni a Gripen-szerződéssel kapcsolatos adatokat, mert közpénzekről van szó. De néhány hete Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője sem járt jobban vele. A politikus ifj. Hegedűs Lórántnak még tavaly olyan kijelentést tulajdonított, hogy "irtsatok ki valakit". Ezt a bíró nem véleményként, hanem tényállításként értékelte, ezért első fokon Lendvait a lelkész személyiségi jogainak megsértése miatt elmarasztalta.
