Üdvözletek a gárdaítélethez
A Fidesz óvatos távolságtartással fogadta a Magyar Gárdát létrehozó egyesület feloszlatását (Szijjártó Péter szerint nagyon szerencsétlen lenne, ha egy politikus nem jogerős bírósági döntéseket kommentálna), Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont nem titkolta: nagyon örül a döntésnek.
"Én is úgy látom a gárda működését, hogy az félelmet kelt, emberi méltóságában sokakat sért és helyenként fenyegető" - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint óvni és őrizni kell a gyülekezés, az egyesülés szabadságát, de ez a szabadság nem terjedhet odáig, hogy mások szabadságjogát sértse.
Üdvözölte a Fővárosi Bíróság döntését a szlovák kormányfő is. Robert Fico szerint ennek a "félfasiszta szervezetnek" a betiltása jó hír, és örülne, ha ugyanilyen sorsra jutna a többi hasonló magyarországi szervezet is. Kijelentette: meggyőződése, hogy a Magyar Gárda feloszlatása "hozzájárul a Szlovák Köztársaság és Magyarország kapcsolatainak megnyugtatásához."
Miroslav Kusy szlovák politológus "előzékeny gesztusnak" minősítette a Magyar Gárda feloszlatását Magyarország részéről Szlovákiával szemben. "Tudjuk, hogy a magyar törvények nagyon liberálisak. Ez a jóindulat megnyilvánulása volt" - mondta. Szerinte ezt "más szlovák alkotmányos tényezőknek is méltányolniuk kellene". Juraj Marusiak, a Szlovák Tudományos Akadémia politológusa szintén úgy vélte: "legfőbb ideje volt, hogy ez megtörtént". Akárcsak Kusy, ő is hangsúlyozta: miután a Magyar Gárda létezése a Magyarországgal szembeni szlovák bírálatok egyik legfőbb érve volt, Pozsonynak a bíróság döntését "kedvező irányban tett lépésként" kellene értékelnie.
Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke rögtön az ítélethirdetés után közölte, hogy jogorvoslattal kívánnak élni. A Magyar Gárda mozgalom tegnap közleményben fejezte ki megdöbbenését, és azt, hogy értetlenül áll az egyesület feloszlatását kimondó döntés előtt. A mozgalom sejtése szerint a Fővárosi Bíróság által meghozott ítélet politikai nyomásra született. A gárdisták másfelől elégedetten konstatálták, hogy a döntésnek a "Magyar Gárda Mozgalomra nézve semmilyen kihatása nincs", ezért az "eddigieknek megfelelően folytatja" tevékenységét.
Kolláth György alkotmányjogász is úgy látja, hogy - ha az ítélet jogerőre emelkedik - a Magyar Gárda Egyesület megszűnik ugyan, de a mozgalom az egyesülési jog alapján tovább működhet. Ezt mindaddig megteheti, amíg bűncselekményt vagy szabálysértést nem követ el. Az alkotmányjogász ugyanakkor hangsúlyozta: markáns, jogfejlesztő ítélet született. "Ez egy bátor ítélet. Azt mondta, hogy ha egyszer egy szervezet működése félelmet kelt a társadalom egy csoportjában, romákban, zsidókban, akkor a szervezetnek a tevékenysége alkotmányellenes". Tehát már önmagában a félelemkeltésre is válaszolnia kell a jognak, ez pedig túllép az AB korábbi felfogásán. Az alkotmányos jogok értelmezése tekintetében is mérföldkő lehet a keddi döntés - tette hozzá.
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető szerdán, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásának szimbolikus hatása nagyobb, mint a konkrét jelentősége. Bízik abban, ha nem egyesület, hanem mozgalom néven "ugyanezek a legények ugyanilyen céllal masírozni kezdenek", akkor a mostani ítélet könynyebb hivatkozási alapot adhat az ellenük való eljárásra.
Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) jogi képviselője kijelentette: a Magyar Gárda-per a magyarországi demokrácia vizsgája volt, amelyen az igazságszolgáltatás megfelelt. A Magyar Demokratikus Charta képviselői - Bauer Tamás, Fleck Zoltán, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván - közleményben üdvözölték a bírósági döntést. Az ítélet szerintük arról tanúskodik, hogy a hatályos magyar jog is lehetővé teszi a fellépést a kisebbségek elleni uszítással, az emberek fenyegetésével, a köztársaság normáinak semmibe vételével szemben. Az ítélet - olvasható - "megerősít bennünket abban, hogy a jövőben is fel kell lépnünk a kirekesztés, az erőszakkal való fenyegetés ellen".
