A MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselői tegnap kétszer is egyeztettek, de az álláspontok jottányit sem közeledtek. Gaskó István, a február óta többször felfüggesztett, majd - szombat éjféltől - újrakezdett sztrájkot szervező érdekképviselet vezetője a tárgyalás után közölte: addig folytatják, amíg nem sikerül elérni, hogy minden vasutas részesedjen 250 ezer forint erejéig a MÁV Cargo privatizációjának bevételéből, továbbá a vasúttársaságtól kiszervezett dolgozók bérét egészítsék ki 10 százalékos pótlékkal.

A pályaudvarokon egyre nő a feszültség. A munkabeszüntetést szervező VDSZSZ alelnökétől, Bárány Balázstól származó értesülésünk szerint a vasúttársaság bekeményített, megkezdte a sztrájkolók leváltását. A fővárosi Rákos állomáson például kisebb incidens alakult ki, amikor fegyveres biztonsági őrök jelentek meg az irányítótoronyban, s felszólították a szolgálatra beosztott, de sztrájkoló két vasutast, hogy adják át feladataikat az állomásfőnöknek. (A sztrájkolóknak a törvény szerint be kell menniük a munkahelyükre.) A szakszervezet képviselői válaszként kihívták a rendőrséget. A BRFK kerületi kapitányságának munkatársai jegyzőkönyvet vettek fel, de illetékesség hiányában nem avatkoztak be.

A MÁV szerint a biztonsági örök bevetése és a sztrájkolók leváltása szabályos volt.

Mindazonáltal lapzártánkkor még tartott a vasutassztrájk, a vonatközlekedés országszerte kiszámíthatatlan. A még elégséges szolgáltatásról továbbra sincs megállapodás. És persze még elégséges szolgáltatás sincs sok helyen. A szakszervezet adatai szerint főleg az utazószemélyzet, a kocsivizsgálók, valamint a pénztárosok léptek sztrájkba, de sokan szüntették be a munkát a gépészeti szakágazat dolgozói közül is.

A mozdonyvezetők viszont nem sztrájkolnak. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) ügyvezető alelnöke ezt lapunknak azzal indokolta, hogy a MOSZ nem lépett fel olyan követelésekkel, mint a VDSZSZ, ezért nem is sztrájkol.

Kiszámíthatatlan az is, hogy meddig tart ki a VDSZSZ sztrájkalapja. A sztrájkban részt vevők számát az egyes területi igazgatóságokon regisztrálják, fizetést ugyanis nem számfejtenek részükre. Bárány Balázstól úgy tudjuk, hogy kompenzációként a szakszervezet a sztrájkalapból segélyt utal azoknak, akik azt igénylik. Óránként 500 forintot. Az összeget a helyi alapszervezet kiegészítheti. A VDSZSZ vezetése szerint nem cél, hogy minél többen sztrájkoljanak, a lényeg, hogy ne indulhassanak el a vonatok. Ehhez pedig elég, ha például a jegykezelő vagy a forgalomirányító bejelenti: nem veszi fel a szolgálatot.

A legnagyobb hazai vasutassztrájk 2000 februárjában volt: 14 napig tartott az erődemonstráció. Abban az időben a vasúttársaságnál működő három nagy szakszervezet közösen szervezte az akciót, béremelésért és a szakszervezetek többletjuttatásaiért harcoltak. A VDSZSZ csak ebben az évben már hatodszor bénította meg a vasutat.