Olvasható a főtér, csak szokni kell a nyelvezetét
Aztán néhány éve a település másfél milliárd forintos állami támogatást kapott a belváros, s benne Kossuth tér átépítésére, az utak burkolására, épületek felújítására és térfigyelő rendszer kiépítésére. A medencés szökőkút eltűnt, helyét dizájnos, a burkolatból különböző ritmusban felszökő vízsugarak vették át. A lapos tér is megváltozott, egy mesterséges, lankás, füves domb nyújtja azt az érzést, mintha nem is alföldi területen lennénk.
Az új főtér tavalyi átadása óta vitákat, indulatokat ébreszt. A városvédő egyesület elnöke, Vass György szerint egy tér akkor szép, ha a körülötte lévő épületek díszesek, stílusukban harmónia van. A padok, a lámpaoszlopok, a szemeteskosarak, a cégértartók, az emlékművek összhangba kerülnek az épületekkel, a térburkolással. Ám szerinte ez a tér nem ilyen. Vass György kifogásolja, hogy nem készült el az a hajós szoborkompozíció sem, amelyre hét évvel ezelőtt a városlakók egy helyi szavazáson áldásukat adták. Viszont néhány hónapja két-három bronzalak mégis kikerült ide: egy szerelmespár, egy kisgyermek kutyával - ezeket azonban sokan közhelyesnek és semmitmondónak találják.
Más szemmel látja a főteret Álmosdi Árpád szolnoki építész, aki szerint a terv magas színvonalú, gondos munka, noha a kivitelezés minőségéről ugyanez már nem mondható el. A szökőkútrendszer szerinte a város egyik látványossága lett.
- Tervezésekor egész Európában csak két hasonló volt, Lyonban és Grazban - mondja. Az, hogy a vízsugarakat sokan csak "hajléktalan-zuhanyzónak" nevezik, szerinte igazságtalan, s a véleményalkotókat minősíti, nem pedig a szökőkutat.
Vitákat váltott ki a főtér új épülete is, amelynek eleje ellipszis alakú, és hegyes háromszögben végződik. Üvegtetőzete vasgerendákkal, beton- és vascső oszlopokkal alátámasztott. A városszépítő egyesület elnöke szerint mindez szedett-vedett látványt nyújt, s nem tudni, mire való ez a pavilon. Az építész viszont azt mondja: az épület műfaja szerint "folly", ami funkció nélküli épületszobrot jelent, s arra szolgál, hogy finoman kiszélesítse a teret. Álmosdi szerint nem baj, ha most még nincs feladata, a lényeg, hogy előbb-utóbb megtalálja a helyét a város életében.
- Általában kell pár évtized, míg a jelen folyamatai tisztázódnak, és kirajzolódnak a fő irányok és a zsákutcák is - mondja az építész. - Stílusskatulyázással senki nem lesz okosabb, ehelyett inkább egy gyermek szemével kellene rácsodálkozni a világra. Mint ahogyan teszik ezt a szolnoki gyerekek is nyáron: futkároznak a tér "gejzírjei" között, tapicskolnak a vízsugarak alkotta patakban. A nyáron egy négyévesforma kislányt láttam lelkendezve odaszaladni az anyjához azzal, hogy a vízben szivárványt látott. Ha ez a gyerek hasonló élményekkel gazdagodva nő fel ebben a városban, talán nem akar majd elköltözni innét, mint oly sokan mások.
Összegzésképpen Álmosdi úgy fogalmazott: az új szolnoki főtér minden korosztálynak nyújt "olvasnivalót", csak még szokni kell egy kicsit a "nyelvezetét".