Négy törvényt módosít az Országgyűlés a végszavazás előtt álló egészségügyi salátatörvénnyel. Köztük az AB által "javításra ítélt" reformtörvények is részei a csomagnak: így például újratervezték azt a rendszert, amely a kapacitások elosztását végső soron az egészségügyi miniszter személyes döntésére bízta. A helyzet az, hogy évente változhat, hogy melyik kórház mennyi és milyen tevékenységre vállalkozhat a közfinanszírozás keretében. A jövőben a biztosító tesz majd javaslatot a kapacitáselosztásra, ezt véleményezhetik a regionális egészségügyi tanácsok, a végső állapotot viszont nem a miniszter, hanem az ÁNTSZ regionális tiszti főorvosa hagyná jóvá.

Megkezdődhetnek tehát az újabb átcsoportosítások az egyes intézmények feladatai és kapacitásai között. A változások enyhíthetik a jelenlegi finanszírozási feszültségeket, és várhatóan újrarajzolják az ellátási térképet. Az egészségbiztosító több jogosítványt kap, az eddigieknél szabadabban dönthet majd arról, hogy hol és milyen feladatot finanszíroz közpénzből. Minőségi paramétereket alakítanak ki, s azokkal az intézményekkel, amelyek ezeket nem teljesítik, szerződést bonthatnak. Új elem, hogy azok az ellátóhelyek, amelyek tartósan kihasználatlanok, megszűnhetnek. Az egészségbiztosító a gyógyításiteljesítmény-elszámolások alapján rendszeresen vizsgálja, hány beteg vette igénybe az adott ellátást. Ha túl kevés a beteg, a feladat - a vele járó közfinanszírozással - előbb a súlyponti kórházhoz kerülhet, ha erre valamilyen oknál fogva nincs mód, a magánszolgáltatók is pályázhatnak.

Nagyobb szabadságot jelent az intézményvezetőknek, hogy az aktív kórházi ágyaik legföljebb tíz százaléka más ellátási formára - például ápolásra vagy egynapos ellátásra - váltható. A szolgáltatókkal a jövő év elején az egészségbiztosító megújítja a finanszírozási szerződéseket: a korábbinál áttekinthetőbb dokumentumokban meghatározzák azt is, hogy az adott ellátást milyen minőségben kell nyújtani, s aki ezt nem teljesíti, elveszítheti a közfinanszírozást.

Várhatóan júliustól nemcsak a háziorvosoknak, illetve a kórházaknak lesz ellátási területük, hanem a szakrendelőknek is. A körzeti szakorvos a hozzá tartozó területen élők ellátását nem utasíthatja vissza - igaz, a beteg számára megmarad a szabad választás.

A gyógyszerpiac szereplői hiába kérték, hogy a döntéshozók enyhítsenek a Molnár Lajos által bevezetett szigorú törvényen - alig kaptak engedményeket. Sőt, az új jogszabály - az AB kifogását korrigálva - viszszaállítja az orvoslátogatói díjat. A gyártóknak várhatóan februártól havonta 416 ezer forintot kell fizetniük minden aktív orvoslátogatójuk után. Nem mérsékelték a gyógyszeriparban működő cégek extraadóját sem: viszont 2010 után a befizetési kötelezettség húsz százalékát leírhatják kutatás-fejlesztés címén. A gyártóknak különböző jogcímek szerint kell hozzájárulniuk a gyógyszerkassza feltöltéséhez, ezek közül a 12 százalékos mértékű elvonás az, amely a vállalatok szerint adó formájában sújtja őket. (Idén októberig összesen 33,5 milliárd forintot fizettek be a gyógyszerkasszába, ami közel négymilliárd forinttal haladta meg az időarányos előirányzatot.)

A gyógyszerészek is több piacvédő szabályt kértek vissza a kormánytól, ám nekik is apró engedményekkel kell beérniük. Így például a támogatásból kikerülő termékek esetében a patikai készletek eladására 90 napig lesz mód. A jövőben pedig doktori címet is viselhetnek.

Megjelent az OEP átalakításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. E szerint januártól hét regionális egészségbiztosítási pénztár működik az OEP mellett. Az új hivatalok székhelye Budapesten, Szegeden, Pécsett, Szolnokon, Miskolcon, Veszprémben és Szombathelyen lesz. Az OEP hivatala a jövőben is kezeli az E-Alapot, meghatározza az országosan alkalmazható egységes elveket a finanszírozásban, tárgyal a gyógyszergyártókkal, lefolytatja a készítmények támogatásával kapcsolatos ártárgyalásokat. Az átszervezés ellenére valamennyi megyében megmarad a hivatal. (D. A. N.)