Kaposvár: venni egy nagy levegőt, és meglépni
Kísérletként az alapítvány 37 gyereket szeretett volna átíratni más, nem szegregáltan működő iskolákba. Kíváncsiak voltak, vajon hogyan fogadják a jobb oktatást biztosító városi iskolák a roma tanulókat. A gyerekek közt nagycsoportos óvodások is voltak, szüleik azt szerették volna, ha a tanévet nem a Pécsi utcai iskolában kezdik. A CFCF munkatársai, mielőtt elküldték volna a felvételi kérelmeket, megállapították, hogy mindenhol vannak szabad férőhelyek, vagyis a helyhiány egyetlen iskola esetében sem lehetett volna hivatkozási alap. A szülőknek írt leveleikben az iskolák mégis ezzel indokolták az elutasítást. - Nyilvánvalóvá vált, hogy a város nem kér a cigány gyerekekből. Számukra csak a Pécsi Utcai Általános Iskolában van hely - mondja Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője.
"A körzeti iskolába kizárólag roma tanulók iratkoznak be évek óta" - ezzel a mondattal kezdődik a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői anyaga. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az intézet munkatársai 2006-ban vizsgálták az iskolában folyó oktatást. Az óralátogatások tapasztalatait szakértői véleményben összegezték, amelyből kiderült: az iskolában nagyon magas a helyettesített órák száma; a hetedik-nyolcadik osztályos matematikaórákat leszámítva a tanítás frontálisan szervezett, alig alkalmazzák a kooperatív tanítási technikákat. A szakemberek hiányolták a tanulás megtanítására tett erőfeszítéseket is, egyebek közt ezzel magyarázták a gyerekek már évek óta folyamatosan gyenge teljesítményét. Megállapították, hogy szinte minden tanuló hátrányos helyzetű, ennek ellenére csak egyetlen fejlesztőpedagógus dolgozott velük. Feltűnően magasnak találták a hiányzások számát, és hiányolták a gyermekvédelmi felelőst, aki a hiányzásokat próbálná csökkenteni.
Mohácsi Erzsébet azt mondja: amióta betették a lábukat Kaposvárra, az önkormányzat kétszer - júniusban és novemberben - módosított az iskolai körzethatárokon. Ennek értelmében négy utcát kivettek a Pécsi utcai iskola körzetéből, ám e módosítás a szegregációs helyzetet nem számolta fel. Ahhoz a nem roma, városi családoknak is át kellene íratniuk a cigányiskolába a gyerekeiket, amire az esély a nullával egyenlő. Így látja a helyzetet Derdák Tibor, a város esélyegyenlőségi tervének szupervízora is. (Európai uniós fejlesztési pénzekre csak ilyen tervekkel pályázhatnak a települések.) Kaposvár nyitott volt a szakértő javaslataira, így a korábbi tervvel ellentétben (amikor még nem ismerték el, hogy a városban van szegregáció) módosítottak álláspontjukon, és feltárták a problémákat. A módosított esélyegyenlőségi tervet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is elfogadta - a város pályázhat közösségi pénzekre.
Mi lenne az a megoldás, ami a legjobb volna a főleg hátrányos helyzetű roma diákoknak? Mohácsi Erzsébet szerint az, ha - Hódmezővásárhelyhez és Szegedhez hasonlóan - Kaposváron is felszámolnák a cigányiskolát, a 173 ott tanuló diákot szétosztanák a város általános iskolái között. Derdák Tibor ezt azzal egészíti ki, hogy a Pécsi utcai iskolát középiskolává kellene alakítani. - Venni kell egy nagy levegőt, és meg kell lépni. Szét kell osztani a gyerekeket a város iskolái között. A per, amelyet a CFCF indított az önkormányzat ellen, majdnem biztos kimenetelű. A hajdúhadházi legfelsőbb bírósági döntés értelmében (lásd keretes írásunkat) megjósolható, hogy az alapítvány megnyeri a pert.
Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje szerint a szegregáció már önmagában hátrány, az elkülönítéssel együtt járó rossz körülmények - amelyeket a Commitment is megállapított - nyilvánvalóak, már nincs szükség további bizonyításra.
Az iskola jogi képviselői azzal védekeznek, hogy már csak azért sem szegregálnak, mert 2004 óta cigány kisebbségi oktatás folyik az iskolában, ettől a tanévtől kezdve beás nyelven nyelvet is oktatnak az elsősöknek. Így - szerintük - evidens, hogy romák iratkoznak ide. Az iskola igazgatónője nem érti, miért kellene bezárni egy jól felszerelt, a közelmúltban felújított iskolát. Egy másik érvükben az iskola képviselői a szülők akaratára hivatkoznak. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke ugyanis aláírást gyűjtött a telepen az iskola bezárása ellen. Bogdán Imrének sikerült is összegyűjteni a szülők nagy többségének aláírását. Árnyalja a képet, hogy Bogdán Imre az iskolában oktat.
Az iskola bezárása ellen október végén a Magyar Gárda is felvonult a város főterén.
A kaposvári média az ügy kirobbanása óta figyelemmel kíséri az iskolával kapcsolatos híreket. A helyi riportokból kiderül, hogy a szülők aláírták ugyan az iskola fennmaradásáért orruk alá dugott ívet, azt viszont nem tudják, milyen színvonalú oktatás zajlik ott.
A szegregációs per Szita Károly (Fidesz) polgármester szerint "mondvacsinált" ügy. Hogy miért is, arról blogjában így értekezik: "... mert ügy nem attól van, hogy problémái lennének az érintett szülőknek az iskolával, a gyerekeknek a pedagógusokkal vagy viszont, sőt ellenkezőleg. Kaposvár megelégedésére, a szülők támogatásával, jól működik az intézmény." A polgármestert tehát nem érdekli a Commitment szakértői anyaga, nem foglalkozik azzal, hogy a kompetenciaméréseken a városi átlagot sem nyújtják a Pécsi utcai gyerekek. A vele egy pártban politizáló európai parlamenti képviselő, Járóka Lívia egészen mást gondol a Pécsi utcai iskoláról:
- Integrálni kell a gyerekeket, és a lehető legjobb oktatásban részesíteni. Közös az érdeke gádzsónak, romának. A Pécsi utcai minta nem vezet jó útra - nyilatkozta a Somonline internetes hírportálnak. A portálnak arra a kérdésére, hogy a Pécsi utcai iskolába járó diákok szülei aláírásokat gyűjtöttek az intézmény bezárása ellen, Járóka Lívia azt mondta: - Hogyan látnának bele az oktatásba a szülők, ha javarészt maguk is analfabéták? Hogyan tudnák, mi lenne a legjobb a gyereküknek?
Elismerés Lázár Jánosnak
Alapításának ötödik évfordulóját ünnepelte pénteken az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány. Az ünneplésre az a novemberben született ítélet is okot adott, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: jogellenesen különítették el Hajdúhadháza két iskolájában a roma gyerekeket. A legmagasabb szintű bírói fórum ezzel olyan döntést hozott, amelyet Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője az 1954-ben született amerikai LB-döntéshez hasonlított. Az Egyesült Államokban ekkor mondták ki, hogy az állami - ingyenes közoktatást nyújtó - iskolákban alkotmányellenes a gyerekek bőrszín szerinti elkülönítése. Az eseményen Ujlaky András, az alapítvány megálmodója és létrehozója díjakat adott át olyan embereknek, akik a legtöbbet tették a roma gyerekek oktatási elkülönítése ellen. Elismerésben részesült Csóti Péter, a kiskunmajsai Arany János Általános Iskola igazgatója, Bernáth Bálint, a hajdúhadházi képviselő-testület tagja, és Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere. (Ó. M. D.)
