Egy sztrájk - különösen a közszolgáltatásokat érintő munkabeszüntetés - mindenképpen sérti a kívülállók jogait, ezért az ombudsman úgy véli, pontosítani kellene a sztrájktörvény rendelkezéseit. Szabó Máté szerint a ma hatályos szabályok nem tartalmaznak megfelelő előírásokat a tájékoztatási kötelezettségről, és így fordulhat elő, hogy például az utasoknak gyakran fogalmuk sincs arról, milyen közlekedési eszközt vehetnek igénybe. Ugyancsak rendezetlennek tartja a kártérítés kérdését is: a repülőtéri sztrájk kapcsán a légikikötő üzemeltetőjének eszébe sem jutott, hogy az utasokat kártalanítsa, de máskor is inkább csak méltányosságból és nem teljes körűen térítik meg a kieső szolgáltatás okozta károkat.

Az elégséges szolgáltatások kapcsán az ombudsman kiemelte, hogy ennek a szabályozása is hiányzik. A MÁV-dolgozók munkabeszüntetésekor Szabó Máté hivatalához számos panasz érkezett, például azért, mert egyes települések csak vonattal közelíthetők meg, vagyis az ott lakókat gyakorlatilag teljesen megfosztották mozgásszabadságuktól. Ráadásul csak az kapott kártérítést, aki a vasút helyett autóbusszal utazott, ahol viszont nincs buszközlekedés, még az előre megváltott bérletek árának időarányos részét sem térítették vissza.

Az ombudsman felvetette, hogy működtetni kellene egy olyan honlapot, ahol megfelelő időben és részletes tájékoztatást adnak a kieső, illetve a közlekedő járatokról. Szerinte ugyancsak a kormány feladata lenne, hogy rendezze az elégséges szolgáltatások kérdését - bíróság sztrájkot ennek hiánya miatt még soha nem minősített törvényellenesnek -, tekintettel az utasok jogaira is. Ha jogellenes a sztrájk, a kártérítési kötelezettség viszonylag jól szabályozott - fogalmazott -, ám egy szabályos munkabeszüntetés esetén a szolgáltatók ma inkább csak méltányosságból fizetnek, ami elfogadhatatlan.