A jövőben csak az 55 év feletti vagy egészségkárosult, így munkaképtelen emberek kaphatnak szociális segélyt. Eredetileg e körbe bevonták volna azokat az egyedülálló szülőket is, akik három vagy több gyereket nevelnek. Ezt így nem fogadták el: segély csak akkor jár, ha a gyermekek napközbeni ellátását nem tudják biztosítani, vagy azért, mert nincs intézmény, vagy azért, mert nincs férőhely.

Kőnig Éva, a szociális tárca főosztályvezetője ezt mondja: "Az 55 éves korhatárt azért tartottuk fontosnak meghúzni, mert ebben a korban a munkába állítás, illetve a képzésekben való részvétel nehézkesebb. A munkaerőpiac fogadókészsége sem olyan az idősebbeknél, mint a fiatalabbak esetében. Azok, akik nem részesülnek rendszeres szociális segélyben, úgynevezett rendelkezésre állási támogatást kapnak. Számukra közfoglalkoztatást ajánlhatnak fel az önkormányzatok. Ha az illető visszautasítja a számára felkínált munkát, megvonják a szociális ellátását. Ha elfogadja, munkabért kap, melynek összege nem lehet kevesebb a minimálbérnél. Az ellátásokkal kapcsolatos adminisztrációt továbbra is az önkormányzatok végzik." Arra a felvetésre, hogy az önkormányzatokhoz nem kerül-e egyéni mérlegelésre lehetőséget adó jogkör (kit ítél közmunkára alkalmasnak, kit nem, saját ízlésük alapján bírálnak el eseteket), Kőnig Éva határozott nemmel válaszolt.

Vitatott pont, hogy a fiatalabb korosztálynak - a 35 év alatti, nyolc általánossal nem rendelkezőknek - kötelezővé teszik a tanulást. Ez annak elismerése, hogy átképzés csak akkor lehetséges, ha legalább az alapfokú iskolát befejezte az illető. Csakhogy: képesek lesznek-e biztosítani a települések, hogy általános iskoláikban felnőtteket oktassanak? Nem tudni. Kőnig Éva azt mondja, az oktatási és a szociális tárca folyamatosan egyeztet ebben a kérdésben, de nincs mese: kénytelenek lesznek megszervezni. Ha valaki nem fejezi be az általános iskolát, örökre segélyezett marad.

A módosított törvény legvitatottabb pontja a feketemunkával összefüggő szankció: azt a segélyezettet, akit feketemunkán érnek, először egyhavi megvonással büntetik. A második alkalommal már elveszik tőle a segélyt. Kőnig Éva arra a megállapításunkra, hogy a munkavállalónak nincs ráhatása arra, hogy milyen módon alkalmazzák, ráadásul ezekben az esetekben a létfenntartásukért küzdő emberekről van szó, azt válaszolta: a munkaadónak is sokkal szigorúbb büntetés jár, ha nem jelenti be az alkalmazottait. Úgy ítéli meg, nem azoknak kell félniük, akik napszámért felássák a szomszéd kertjét. Az állam a "nagyobb halakat", például az autópálya-építkezéseken rendszeresen dolgozó feketézőket büntetné.

"Kártékony és értelmetlen." Tömören így jellemezte Zolnay János szociológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa a szociális törvény módosításait. - Az alacsony iskolai végzettségűek mindössze 28 százaléka jut munkához, s ez a szám uniós összehasonlításban kirívóan alacsony. A segélyezettek kétharmada a 47 leginkább elmaradott településen él. A magyar gazdaság nem tart igényt ezekre az emberekre - mondta, hozzátéve: nem is érti, hogy a közfoglalkoztatás miként változtatna ezeken a tényeken. Ráadásul a törvény - már a Fidesz-kormány módosításai óta - az ellátás feltételeként szabta a legalább két hónap közcélú foglalkoztatást. A segélyezettek tehát, ahol volt közmunka, eddig is kotorták az árkot, söpörték az utcát. A hétfőn elfogadott változtatások viszont azt sugallják: lenne munka, csak meg kell teremteni. Ha a közfoglalkoztatásban megnyíló új lehetőségeket, ahogy azt mondják, a házi betegápolás vagy a pedagógusi asszisztensi állás jelenti, az Zolnay szerint felmérhetetlen konfliktusokat fog okozni. - Egy ápolásra szoruló idős néni be fogja engedni a lakásába az addig tartós munkanélküliségben tengődő közfoglalkoztatottat? - kérdi.

A feketemunka szankcionálásáról azt mondja, érthető törekvés, hogy az állam küzdeni akar az illegális munka ellen. De miért kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalót büntetni? A büntetéssel nemcsak tőle, hanem a családjától, gyerekeitől is megvonják a segélyt. - Ez a módosítás alapjaiban veszélyezteti a gyermekszegénység elleni programot - tette hozzá Zolnay János.