Forrong a munka világa: a gazdasági válság hatására több tízezer munkavállalónak az elbocsátással kell szembenéznie, miközben mások sztrájkkal próbálnak érvényt szerezni követeléseiknek, vagy most érzik úgy, hogy régi küzdelmeikben sikeresek lehetnek. A Ferihegyi repülőtéren szinte folyamatos a káosz: a földi személyzet - például a biztonsági kapuknál dolgozók - napok óta bizonytalanságban tartja az utazókat, tegnap pedig a pilóták egyesülete is bejelentette, hogy ha képviselőik nem jutnak egyezségre a Malév vezetőivel, sztrájkba lépnek, mert elégedetlenek a repülőtársaság elbocsátásokra vonatkozó döntéseivel. A BKV szakszervezetei egy hetet adtak: ha a közlekedési vállalat addig nem kapja meg a működtetés fenntartására fordítandó 30 milliárd forintos gyorssegélyt, fél napra megbénítják a főváros tömegközlekedését. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete arra készül, hogy hétfő éjfélig ismét leállítják a vonatközlekedést - február óta immár hatodszor -, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek, egyebek mellett annak, hogy a MÁV Cargo eladásából minden vasutas kapjon 250 ezer forintot.

November 29-én még csak tüntettek, január 12-től azonban már sztrájkolnak is a közszférában dolgozók. Nem fogadják el, hogy a kormány elvonja a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a hivatásos állományban lévők 13. havi illetményét, ráadásul bérstopot rendel el. Az egységes közszolgálati sztrájkbizottság emiatt határozatlan idejű sztrájkot hirdet - a rendszerváltoztatás óta először. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Fehér József lapunkkal közölte, elállnak a munkabeszüntetéstől, ha a képviselők hétfőn leszavazzák a 13. havi illetmény kifizetésének megvonására vonatkozó indítványt. Ennek azonban minimális a valószínűsége. (A Fidesz azt kezdeményezte, hogy a parlament név szerint szavazzon a kérdésről.) A szakszervezetek odáig engednék el a kormányt, hogy ne legyen reálbér-növekedés jövőre a közszférában.

Ha a másik, jelen pillanatban valószínűbbnek tűnő forgatókönyv érvényesülne, vagyis az Országgyűlés elfogadja a közszférában dolgozók 13. havi illetménye megvonását, elkerülhetetlennek tartják a munkabeszüntetést, amely a vasutasokéhoz hasonló gördülő sztrájk lesz. Igaz, nem területenként, hanem szakmánként változik, hogy a közszolgálat mely ágazatában, hol lesz éppen munkabeszüntetés. Vagyis várhatóan nem egyszerre teszik le a munkát a közigazgatásban és a legkülönbözőbb közintézményekben. A közigazgatás a maga teljességében bizonyosan nem áll le egyszerre. A sztrájktörvény - amely csak annak a köztisztviselőnek tiltja meg a sztrájkot, aki munkáltatói jogot gyakorol - 1994 óta meglehetősen hosszú, 22 naptári napos, helyi szinten kezdődő, majd egymás után több szinten folyó tárgyalási procedúrát ír elő a közszférában. S miután december 15-én, a költségvetés zárószavazásán derülhet ki véglegesen, hogy nincs további érdemi tárgyalási lehetőség a kormány és a sztrájkbizottság között, akkor lehet bejelenteni a sztrájkot. Abban az esetben tudják a közigazgatásban működő szakszervezetek január 12-től megkezdeni a sztrájkot, ha december 15-én elkezdik a munkabeszüntetést előkészítő tárgyalásokat. Az év végi munkanap-átrendeződésekre tekintettel ez kevés helyen történhet meg.

A pedagógusok például vélhetően csak 19-étől csatlakoznak majd a sztrájkolókhoz, elsősorban azért, mert az előző napokban az iskolák a félévet zárják. Az akciók konkrét menetrendjéről január első napjaiban egyeztetnek majd a szakszervezetek.

Megállapodás az OÉT-en

A jövő évre 3-5 százalékos országos bérajánlásban és 71500 forintos havi minimálbérben állapodtak meg a felek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén - adta közre tegnap kétszer az MTI. Először 17 órakor érkezett az információ, ám hamarosan zárt ülést rendeltek el a tanácskozáson, a kiszivárgott információk szerint azért, mert a délutáni egyezséggel nem értett egyet a Liga Szakszervezetek képviselője. Úgy tudni, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem értett egyet, ám e szervezetek jelezték, hogy nem akadályozzák meg a megállapodás aláírását. A megállapodást végül 21 órakor "hirdették ki". Képünkön a munkavállalói oldal képviselői, Gaskó István, Palkovics Imre és Borsik János.