A fejlett ipari államokban, az úgynevezett OECD országokban a munkaképes korú nők kétharmada dolgozik. Átlagosan tíz évvel halasztják későbbre a gyerekvállalást, mint a korábbi generációk. A gyerekek többsége kiskorának jelentős részét otthonán kívül, különböző intézményekben tölti. A három és hat év közötti gyerekek több mint 75 százaléka, a háromévesnél fiatalabbak 25 százaléka jár valamilyen intézménybe. Az ENSZ gyermekjóléti szervezete, az UNICEF firenzei kutatóközpontja éppen ezért javasolja egy nemzetközi szinten alkalmazható minimális normarendszer bevezetését a hétévesnél fiatalabb gyerekek intézményes ellátásában. Az OECD-országok között ugyanis, hiába tartozik valamennyi a gazdaságilag fejlettebb országok közé, jelentős eltérések vannak e tekintetben.

A tíz kritériumból álló rendszert az UNICEF munkatársai szakértőkkel és kormányzati tisztviselőkkel dolgozták ki, majd megvizsgálták, hogy 25 OECD-ország (összesen 30 van), köztük Magyarország most hány kritériumot teljesít. A vizsgált országok biztosítanak-e legalább egy éven át a fizetés 50 százalékának megfelelő összegű gyermekgondozási szabadságot az anyáknak, a hátrányos helyzetű gyerekek ellátására van-e külön program, a háromévesnél fiatalabb gyerekek legalább 25 százalékának biztosítanak-e napközbeni elhelyezést, a négyéves gyerekek legalább nyolcvan százalékának pedig államilag finanszírozott óvodai nevelést. Az óvodákban, bölcsődékben dolgozókkal kapcsolatban is vizsgálódtak: megnézték, hogy legalább 80 százalékuk szakképzett-e, 50 százalékuknak van-e főiskolai végzettsége. Az óvodai csoportok létszáma meghaladja-e a 24 főt, 15 gyereknél több jut-e egy felnőttre. Azt is megnézték, hogy a hatévesnél fiatalabb gyerekek gondozására fordított összeg eléri-e az adott ország GDP-jének legalább egy százalékát, a gyermekszegénység pedig 10 százalék alatt van-e. Végezetül: megvizsgálták, hogy a gyerekek számára biztosított egészségügyi ellátás "univerzálisan elérhető-e".

Mind a tíz feltételnek kizárólag Svédország felel meg, közvetlenül utána Izland jön, kilenc teljesített feltétellel. Jól szerepelt még Dánia, Finnország, Franciaország és Norvégia, amelyek nyolc kritériumot teljesítenek. Magyarország hat teljesített feltétellel Belgium, Új-Zéland és Szlovénia mellett a hetedik helyen végzett. Ezzel megelőzött olyan országokat, mint Japán, az Amerikai Egyesült Államok vagy Svájc.

Korintus Mihályné, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársa szerint a kisgyerekek intézményes ellátása nem csak pénzkérdés, ezzel magyarázható Magyarország jó helyezése. - Szemlélet kérdése is, hogy az országok mit gondolnak: az állam vagy a családok feladata-e a gyerekek ellátása. Az Egyesült Államokban és Angliában például ez korábban nem volt állami feladat - mondta. Így érthető az is, hogy a három legrosszabb helyen nem a legszegényebb országok végeztek, hanem Ausztrália, Kanada és Írország. Utóbbi két ország mindössze egy feltételt tudott teljesíteni, a gondozók szakképzettségére vonatkozót.

Ami az UNICEF elvárásai közül Magyarországon még hiányzik: egy éven át a fizetés 50 százalékának megfelelő öszszegű gyermekgondozási szabadság, a háromévesnél fiatalabb gyerekek 25 százaléka számára biztosított napközbeni gyermekellátás, a GDP minimum egy százalékának ráfordítása és az egészségügyi ellátás vizsgált mutatói. - Ezek a megállapítások legalább két ponton magyarázatra szorulnak - hangsúlyozta Korintus Mihályné. Az egészségügyi ellátás vizsgálatánál Magyarországot a csecsemőhalál és a koraszülések többi országhoz képest nagy aránya "húzta le", de védőoltások tekintetében az első helyen végzett. Ami pedig a gyerekszegénységet illeti, itt a jelentés valószínűleg kedvezőbb a valóságnál. Magyar szakemberek ugyanis jóval magasabbra becsülik a szegénységben élő gyerekek arányát.

- A szegénység számításának sokféle módja van, a kutatók az OECD adatbázisából dolgoztak és hangsúlyozták: nem biztos, hogy minden információjuk pontos - magyarázza az eltérés okait a szakember. Ráadásul vannak feltételek, amelyeket a különböző országokban másképp értelmeznek. A háromévesnél idősebbek óvodai nevelése például Magyarországon egész napos ellátást jelent, míg Angliában 2-3 órás foglalkozást.

Óvodai kézmosás - az intézményes ellátás nem csak pénzkérdés