Magyar diákok: elméletben jók, gyakorlatban gyengék

Lényegesen jobb teljesítményt értek el a magyar diákok a nemzetközi TIMSS-felmérésben matematikából és természettudományokból, mint korábban a PISA-teszteken. A meglepő eredmény magyarázata nem a tanulók hirtelen megváltozott tudásában, hanem a két mérési módszer, illetve a felmért tudásanyag eltéréseiben rejlik.

A korábbi években a hazai közéletben komoly hullámokat keltő PISA-kutatásokat az OECD kezdeményezte. Abban a felmérésben a képességeket és a teljesítményt mérik. Az országonkénti minta 4-10 ezer fős, a válogatásnál a reprezentativitásra törekednek. Nem a lexikális tudás áll a középpontban, hanem a "tudáshasznosítás" képességére próbálnak meg rákérdezni: olyan komplex feladatokat adnak a diákoknak, amelyek az iskolai tananyag gyakorlati használatát igénylik. A felméréseket háromévenként ismétlik, így a változásokat is nyomon lehet követni.

Az olvasási (szövegértési), matematikai és természettudományos tudást mérő PISA-tesztekben a magyar tanulók azért szerepelnek (nemzetközi összehasonlításban) a várakozásoknál gyengébben, mert a magyar oktatási rendszer alapvetően lexikális tudást közvetít és kér számon, az ismeretek alkalmazását viszont nem készíti elő. Ahogyan az egyik, általunk megkérdezett pedagógus fogalmazott: a hazai nyolcadikosok tisztában vannak a kamatszámítás elméletével, ám egy átlagos magyar felnőtt számára mégis problémát jelent a banki hitelajánlatok összehasonlítása a kamatok alapján (a többség a döntést nem is a fizetendő kamatterhek, hanem a havi törlesztőrészlet nagysága alapján hozza meg).

A lapunkban tegnap rsézletesen ismertetett TIMSS-felmérés viszont kifejezetten a lexikális, elméleti tudásra kérdez rá, vagyis arra, amiben a magyar oktatási rendszer hagyományosan erős. Ennek köszönhető, hogy a hazai diákok mindkét korosztályban (negyedik és nyolcadik évfolyam) matematikából és természettudományokból is a felső harmadban végeztek. Sőt, a nyolcadik évfolyamon, mint arról már hírt adtunk, a matematikai feladatok megoldásánál csak öt ország (Tajvan, a Koreai Köztársaság, Szingapúr, Hongkong és Japán) ért el a magyaroknál jobb eredményt, ami kimagasló teljesítménynek számít).

Balázsyi Ildikótól, a szaktárca Oktatási Hivatalának osztályvezetőjétől megtudtuk, a mintaválasztás és a mérés minden technikai körülménye szigorú (és országonként azonos) szabályok szerint zajlik. A mintavétel teljes mértékben garantálja, hogy a TIMSS-mérés eredményei reprezentatívak, a mérés a magyar 4. és 8. évfolyamos tanulók tudásáról megbízható és hiteles képet ad. A szakember szintén azt hangsúlyozta, hogy a felmérés feladatai - mindenekelőtt matematikából - közel állnak a tanórai feladatokhoz, így a magyar tanulók számára ismerősen hatottak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.