A saját falujukban akarnak tanulni
Agyagosszergény, Istenmezeje, Hegyhátszentjakab, Fityeház, Radostyán, Zaláta, Fedémes, Fáj - néhány kistelepülés abból a több százból, ahol az elmúlt három évben megszűnt, vagy egy társult intézmény tagiskolájává vált a korábban önálló falusi iskola. Az iskolák fotóit bemutató vándorkiállítás a közel-múltban érkezett a Fejér megyei Mátyásdombra, ahol Esélyt a kisiskoláknak címmel szervezett konferenciát az Élőlánc mozgalom.
A bezárt iskolák között akad átalakított százéves nemesi kúria, egykori téesziroda, kibővített családi ház, lepusztult, új építésű, frissen felújított és omladozó épület.
- Még működünk! Csak annyit kérünk, hogy vegyenek emberszámba minket is - mondta elcsukló hangon a mátyásdombi kultúrházban Tilhof István, a település polgármestere. A 840 lelkes településen görcsösen ragaszkodnak az önálló iskola fenntartásához, holott a nyolcvanfős gyereklétszám miatt anyagilag jóval könnyebb lenne, ha tagintézményként társulnának más falvakhoz.
Tilhof István szerint a hetvenes évek iskolakörzetesítése-kor már megtapasztalták, mit jelent Mátyásdomb számára, ha nincs önálló iskola a faluban: elmaradtak a fejlesztések, sorvadni kezdett a település, amit aztán 17 évre a közeli Enyinghez csatoltak. A polgármester szerint a rendszerváltáskor azért váltak ismét külön, hogy ismét élhető falut varázsoljanak Mátyásdombból.
- Újra saját fenntartásba vettük, kibővítettük és felújítottuk az ötvenes években épült iskolánkat - idézte fel az újrakezdést Tilhof István. - Most a szakadék szélére jutottunk.
A mátyásdombi iskola fenntartása az idén 27 millió forintba kerül, ebből 21 millió forintot jelent az állami normatív támogatás, a többit az önkormányzat adja. Jövőre nagyságrendekkel súlyosabb lesz a helyzet: az intézmény költségvetése 23,5 millió forintra zsugorodik, amelyből a normatív támogatások csökkenése miatt már csak 12 milliót fedez az állam, így a költségek másik felét - az idei összeg dupláját - kellene előteremtenie az önkormányzatnak.
- Pontosan annyi állami támogatást kapunk, mint bármelyik budapesti általános iskola - mondta Kósáné Hujber Katalin, az intézmény megbízott igazgatója. - Ha társulnánk más kistelepülésekkel, akkor különböző kiegészítő támo-gatásokhoz juthatnánk: az úgynevezett tagintézményi és bejáró normatívákat ugyanis az önálló iskolák nem vehetik igénybe. Így aztán évről évre jobban szorítjuk a nadrágszíjat.
A konfrencián felszólaló Szabó Laura, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa azt mondta: különösen az alsó tagozaton fontos, hogy a gyerekek ne egy számukra idegen környezetben, hanem a saját falujukban járhassanak iskolába, amely gyalog is elérhető, és bensőséges hangulatú életteret jelent a számukra.
Szabó Gellért, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere, egyben a Faluszövetség elnöke szerint jelenleg a hazai oktatásügyben a kistelepülések önkéntes, szabad akaratból történő összefogása helyett a kiegészítő normatívákat célzó integrációs hullám zajlik az országban. L. Simon László, a Fejér Megyei Önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke pedig azt tapasztalta, hogy az elmúlt években létrejött iskolafenntartó társulások többsége formálisan működik, céljuk nem más, mint a kiegészítő normatívák megszerzése.
A 173 kistérségben a településeknek egymás között kellene kialakítaniuk a leghatékonyabb iskolaszerkezetet - mondta Tatai-Tóth András szocialista országgyűlési képviselő, a kormánypárt parlamenti frakciójában működő oktatási munkacsoport vezetője.
Az Élőlánc mozgalom szakértői szerint a probléma megoldását nem lehet a kistérségekre bízni, az államnak kellene külön forrás bevonásával megmentenie a kistelepülések iskoláit. Javaslatuk szerint az oktatási kiadások átcsoportosításával jövőre egy olyan hárommilliárd forintos alapot kellene létrehozni, amelyből kistelepülési kiegészítő támogatás formájában alanyi jogon részesül-hetnének a 2000 fő alatti községekben működő iskolák. Tatai-Tóth András szerint viszont a kisiskolák anyagi támogatásának kérdését csak egy átfogó oktatásfinanszírozási reform keretében lehetne rendezni.
- A túlélés érdekében nekünk is keresnünk kellett egy kiskaput - mondta Kósáné Hujber Katalin. - Terveink szerint jövő ősszel egy velencei mezőgazdasági szakiskola kihelyezett tagozataként kilencedik évfolyamon elindítunk egy szakiskolai alapozó képzést. Két évig járhatnak majd hozzánk a gyerekek, összesen hatvan tanulóval nőhet a létszámunk. Így néhány évre elkerülhetjük a bezárást.
