Pénztárca-nyitogató díszkivilágítás
A Lánchíd első karácsonyi díszkivilágítása - még a '90-es évek elején - állítólag az egyik amerikai üdítőmulti ajándéka volt, a téli ünnepek közeledtével ezzel kedveskedtek Budapest lakóinak. A valóság valamivel prózaibb: a fényfüzérbe öltöztetett híd látványára egy itt készült, de más országokban is vetített reklámfilmhez volt szükség. A történet annyiban mindenképpen példaértékű, hogy a díszkivilágítás legtöbbször olyan "ajándék", aminek nem (vagy nem teljesen) az ajándékozó fizeti meg az árát. Az Erzsébet híd jövőre elkészülő lámpadísze várhatóan 150 millió forintba kerül majd, ám az összeg kétharmada egy államközi adomány formájában Japánból érkezik. Ennél is drágább, több százmillió forintos költséggel öltöztették fénybe az új Megyeri hidat. A díszvilágítása öt fokozatban kapcsolható, van például hétköznapi, idegenforgalmi, hétvégi, ünnepi kivilágítás. A programozható rendszerben - Sápi János, a CÉH Zrt. elektromos tervezője szerint - nemcsak a fény menynyiségét és eloszlását, hanem természetesen a költségeket is szabályozni lehet - a napi áramszámla nagyjából egy háztartás havi áramdíjának felel meg (a fényjátékot épp a karácsonyi időszakra kapcsolják le takarékosság miatt, ami - a napi néhány ezer forintos spórolás ismeretében - nem igazán érthető).
A vidéki városok közül Szolnokon hagyománynak számít a karácsonyi fényár: az idén a főutca és főtér, Szandaszőlős és a Széchenyi-lakótelep is díszkivilágítást kap. Debrecen is fényekkel ünnepel: a Piac utcai sétálóövezet jelentősebb épületei a Széchenyi utcától a Nagytemplomig lámpafüzért ölt.
A hazai városok közül egyértelműen Budapest költ a legtöbbet a fényre. A város ünnepi díszkivilágítását hagyományosan december 4-én kapcsolják fel, és Vízkeresztkor, azaz január 6-a körül alszanak el a karácsonyi fények. Az idén volt egy kis kavarodás a start körül: egymás után kétszer is megnyomták a főkapcsolót, miután az érintett belső kerületek első emberei és a főpolgármester (a korábbi évek gyakorlatától eltérően) nem tudták megbeszélni, hogy kinek is járna a lámpagyújtás dicsősége. Így azután először Demszky Gábor és Hagyó Miklós indította el a díszkivilágítást, majd félórányi különbséggel megtette ugyanezt Verók István és Hunvald György is (Rogán Antal csak azért maradt ki, mert a kevéssé ünnepi perpatvart látva lemondta a részvételt).
Budapest egyébként az idei szezonban a válságra való tekintettel takaréklángon világít: a Városháza park, a Liszt Ferenc tér, a Batthyányi tér és a Clark Ádám tér nem kap fényfüzért (ennek oka, hogy a tavalyi összeg 70 százalékából, 58 millió forintból kell kihozni a lámpadíszt). Öröm az ürömben, hogy a kieső fények egy részét a magánszektor pótolja: a Deák Ferenc utcában a Fashion Street üzleteit működtető cég borította lámpadíszbe a házakat és a köztéri karácsonyfát mintegy 25 millió forintos költséggel - erre az egyetlen útszakaszra 80 kilométernyi izzósor kerül, összesen 20 ezer égővel.
A Fővárosi Önkormányzat közterületein az idén összesen 30 kilométernyi fényfüzér (körülbelül 300 ezer fényforrás) világít, ugyanakkor már a kerületi önkormányzatok többsége is kivilágítja valamilyen mértékben a köztereket (bár például a VIII. és a IX. kerület 2008-ban nem kért fényeket a Nagykörútra, a válságra való hivatkozással). Összesen 16 önkormányzat kért extra fényt a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-től. Mindez az üzemeltetéssel együtt nagyjából 250 milliós költséget jelent. A kivilágításnál maguk a világítótestek kerülnek igazán sokba, az áram ennél jóval kisebb tétel, ráadásul az Elmű az ünnepi fényhez kedvezményes áron adja. Szakértők szerint egyébként a fénydísz elsősorban az érintett utcák kereskedőinek jön jól, mert "karácsonyi hangulatba" hozza az arra járókat, és kimutathatóan növeli a vásárlási kedvet.
