Harc a filmstúdiókért

2008-12-12

Újabb érdekharc kereszttüzében a hazai filmvagyon. Novemberben hirdette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) három patinás állami filmstúdió, a Budapest, a Hunnia és az Objektív privatizációját. Néhány napja a parlamentben Halász János (Fidesz), a kulturális bizottság alelnöke szakmai aggodalmakra hivatkozva követelte, vonják vissza a pályázatot. A megtámadott tender mellett azonban kitart a jelenlegi vagyonkezelő, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a kulturális tárca is - derült ki a kulturális bizottság ellenőrző testülete tegnapi ülésén (ahol egyébként Halász elnökölt).

A hosszadalmas vitából kirajzolódik két filmes érdekcsoport ellentéte, amely fölkeltette a politika érdeklődését. A háttérben évek óta megoldatlan kérdések húzódnak meg. Az egyik, hogy a 2004-ben elfogadott filmtörvény a Nemzeti Filmarchívumhoz delegálja a rendszerváltás előtt készült magyar filmek állami vállalatoknál lévő jogait (összesen 1630-at), ám ez a mai napig nem történt meg. A másik, hogy az állami tulajdonban maradt filmstúdiók privatizációja mostanáig nem haladt előre.

A két téma összekapcsolódik. A kulturális tárca szándékai szerint az MNFA-hoz kerülő filmek hasznosítására, forgalmazására pályázattal szerezhetnének jogot a cégek. A versenyben előnyt élveznének a régi stúdiók, ahol az alkotások készültek. A filmstúdiók új tulajdonosai így nemcsak a név patináját vennék meg, hanem ezt az üzleti előnyt is, továbbá alapítói jogokat a hazai filmvagyon nagy részét ellenőrző és a filmtámogatás döntő hányadát adó MMK-ban (amelynek 26 filmszakmai szervezet, köztük e három az alapítója).

A Magyar Producerek Szövetsége úgy véli, a tenderkiírás indokolatlan előnyhöz juttatja a három régi vállalat jelenlegi működtetőit (a Budapest Kántor László, a Hunnia Sándor Pál, az Objektív Rózsa János nevéhez köthető). Kifogásolják, hogy a pályázat második fordulójában kizárólag a pénz döntene; vagy miközben a Hunnia és az Objektív Stúdió ára 11-11 millió forint, a 2002 óta filmet nem gyártó Budapesté 30 millió.

Tegnap a képviselők előtt Arnóth Klára, az MNV igazgatója a kötelező titoktartásra hivatkozva nem árult el részleteket, csupán azzal érvelt, minden a szabályoknak megfelelően történik. Grunwalsky Ferenc, az MMK elnöke azt is említette: nem akarják fölborítani az egyensúlyt (tudniillik a "régi" és az "új" filmgyártók között), ezért szigorúak a feltételek. Ezekről lapunknak több producer is - név nélkül - úgy nyilatkozott: "ki nem mondott meghívásos pályázatról beszélhetünk".

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.