Akár súlyosan törvénysértő is lehet bírósági források szerint az, ha egy büntetőügy nyilvános tárgyalásán olyan, titkosszolgálati módszerekkel készített telefonbeszélgetések felvételét játsszák le, amelyek az eljárásban nem szereplő személyek vétkességére utalnak. A Zuschlag János ellen folytatott perben például a bizonyítékok közt több hangfelvétel is szerepelt, amelyen kívülállók - például Lusztig Péter egykori Baranya megyei főkapitány, belügyminiszteri tanácsadó - is szerepelnek. Ez az általunk megkérdezett büntetőbírák szerint aggályos, mert olyan személy kapcsán is felveti a bűncselekmény elkövetésének gyanúját, akit a konkrét ügyben nem vádolnak.

Az önmagában nem jogellenes, ha egy telefonlehallgatás során keletkezett információkat azok ellen is felhasználnak, akikkel szemben a nyomozó hatóság nem kért engedélyt titkosszolgálati eszközök, például telefonlehallgatás alkalmazására, ám akkor őket ugyancsak gyanúsítottként kellene az ügybe vonni. Ha viszont ezt nem teszik meg, a magnószalag tartalma nem lehet bizonyíték.

A szakemberek azonban nincsenek teljesen azonos véleményen, az előbbinél például megengedőbb álláspontot képvisel Bárándy Péter ügyvéd. Szerinte ugyanis előfordulhat olyan helyzet, amelyben a titkos adatgyűjtés egy harmadik személy bűnösségét valószínűsíti, és ezt az adatot a hatóságok az eljárásban anélkül használhatják terhelő bizonyítékként, hogy a hírbe hozott személyt ténylegesen megvádolnák. Ha azonban a vád ilyen bizonyítékokat is beterjeszt, Bárándy szerint zárt tárgyalást kell elrendelni. Ha ugyanis nem ezt teszik, olyan vétlen személyeket hozhatnak hírbe, akiknek az ügyhöz semmi közük. Tény, hogy ilyenkor a bíróság - a közérdekre hivatkozással - elrendelhetné a valóság bizonyítását, vagyis: igazolni kellene, hogy a "kabátlopási ügybe" keveredett ember valóban ártatlan.

Ugyanakkor szerinte arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lehallgatások során keletkezett adatok felhasználásának törvényes korlátja van. Vagyis: ha a bűnüldöző hatóság az eredetileg engedélyezett körön kívül valakire terhelő bizonyítékokhoz jutott, feljelentést kell tennie.

- A titkos nyomozás során szerzett információkat a tárgyaláson teljes körűen ismertetni kell, mert ez az adott bűnügy feltárásának alapvető feltétele - szögezte le kérdésünkre Finszter Géza kriminológus. Ám maga is úgy véli, hogy a harmadik személyt érintő hangfelvételeket kizárólag zárt tárgyaláson lehet ismertetni, különben súlyosan sértik az emberi méltóságot. Szerinte érdemes lenne törvénybe foglalni, hogy az így feltárt adatokat nem lehet nyilvános tárgyaláson ismertetni.