Nem az a tevékenység egyik sem, amelyikkel szívesen foglalkozik a pihenni vágyó politikus karácsony közeledtével, de ha munka van, hát munka van, még ha értelme túl sok nincs is, hiszen az egyszerű szemlélődő az egészből csak annyit lát, hogy Bélát viszik bilincsben, de még be sem fordult a sarkon, amikor a párt maradék tagjai egymás torkának esnek, és folyamatosan produkálják a szavazategyenlőséget, hogy aztán jöhessen a második, harmadik menet, ahol ugyancsak kiegyenlített küzdelem folyik, a műsor prolongálva van, és amennyiben szerencsénk van, még jövőre is ezen szórakozhatunk.

Érdekes egyébként, hogy az - ugyancsak nem óriási - MDF is produkált nemrégiben hasonló tüneteket, bár ők bevonták a Nemzetbiztonsági Hivatalt is, sőt science-fictionba illő betéteket illesztettek a sztoriba, amikor megemlítették, hogy kicsi szürke lények elrabolták egyiküket, majd agyeltávolítási kísérletekbe fogtak volna, de nem találták a kísérlet tárgyát.

Mintha a kis pártok fellelkesedtek volna azon a - nem túl régi - tudományos felfedezésen, hogy még az atomot is fel lehet osztani kisebb alkotórészekre, azonban kénytelen vagyok leszögezni, hogy a magyar alkotmány szerint sem elektronok, sem protonok nem alkothatnak pártot, sőt még egyesületet sem, ezért talán ilyentájt ideje lenne elgondolkodni mindezen torzsalkodás értelmén, illetve végkimenetelén.

Mert végkimenetele az lesz.

Tisztában vagyok vele, hogy az SZDSZ vezetősége hisz a budapesti csodában, hogy a választások utolsó órájában valahogy mindig átlökik őket a parlamenti küszöbön, azonban ez nem természeti törvény, nem olyan, mint a gravitáció, és könnyedén előfordulhat a borzalom: a szabad demokraták kívülről figyelik az elkövetkező ciklusban, hogyan próbálja a Fidesz féken tartani az Országgyűlésben a Jobbikot. Aztán majd szomorú, de nagyon okos cikkeket írnak népszerű értelmiségi lapokba, és néha az asztalra csapnak valamelyik decens vendéglőben.

Most éppen ennek az állapotnak az erőteljes előkészítése folyik.