Ne maradjanak árván az örökbefogadók
"Három éve nyomoztam ki egy hülye fotóról, hogy nem is ők a szüleim. Anyuval tízéves koromtól rosszban voltunk. Aztán jött ez az egész. Van három tesóm is, ők az igazi gyerekeik. Azt is kiderítettem, hogy az igazi anyámat megölték egyéves koromban. Feldolgoztam. És az lett a vége, hogy a nevelőanyámat visszakaptam, hosszú beszélgetések után. És boldog vagyok."
"Egyik osztálytársam egy gimnáziumi biológiaórán, a vércsoportok tanulmányozása során jött rá, hogy ő biztos nem lehet a szülei gyereke. Persze, először tévedést sejtett, de aztán kiborult a bili, és hatalmas családi botrány kerekedett".
"Úgy nőttem föl, hogy nem tudtam. Sejtettem ugyan valamit, de bűntudatom volt, úgy gondoltam, ez nem lehetséges, hogy pont engem a 80-as években... Nem mondták el, én sem kérdeztem rá, csak kis várakozás után. De milyen az, amikor a gyerek kérdez rá? Persze, megmaradhat tüskeként, hogy 18 évet hazugságban éltél le, de nem feltétlenül."
"Van egy örökbe fogadott fiunk, már 15 éves. Minden születésnapja előtt elhatározzuk, hogy elmondjuk neki, de valami mindig közbejön. Ez egyre rosszabb, félünk, hogy meggyűlöl bennünket."
Íme, néhány történet olyan internetes fórumokról, amelyeken örökbe fogadott gyerekek és örökbe fogadó szülők osztják meg problémáikat. Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mikor és hogyan mondják el a szülők az igazságot. És ez csak az első a kihívások közül, amelyekkel ezek a családok szembesülnek.
Civil szervezetek korábban már javasolták: ne hagyják magukra a családokat, kövessék az örökbe fogadott gyerekek sorsát, beilleszkedését, segítsenek szakemberek a felmerülő nehézségek megoldásában. - Lassan egy éve nem történt semmi az ügyben - mondja Hevesi Katalin, a Mózeskosár Egyesület az örökbe fogadó családokért elnöke. - A hivatalos utánkövetés lehetőségéről törvénynek kellene rendelkeznie, mert a mostani szabályok szerint, ha lezárult az örökbefogadás, már nem lehet "a család után nyúlni". Ha az örökbe fogadó szülők igénylik, akkor kérhetnek tanácsadást, de ez önkéntes - mondja az elnök. Hevesi Katalin szerint számos előnye lenne a jó néhány nyugat-európai országban már bevált utánkövetésnek. - Sajnos a szülők egy részétől is erős ellenállást tapasztalunk, nem támogatják az ötletet. Ők azt szeretnék, ha ugyanúgy kezelnék őket, mint bármelyik másik családot - mondja.
És ez érthető is. Csakhogy tapasztalataik szerint ezek a családok számos olyan problémával találkoznak, amivel a vér szerinti gyereket nevelők nem. Az első és legfontosabb az a kérdés, hogy az örökbefogadás után mikor és hogyan mondják el a gyereknek, hogy nem ők a vér szerinti szülők. - Ilyenkor szinte minden családnak kell a segítség - véli a szakember. Szerinte az a legjobb, ha minél hamarabb, a közös élet kezdetétől nyíltan kezelik a kérdést. - Jó, ha nincs egy nagy bejelentés, pláne nem ünnepélyes - teszi hozzá.
Külön része az örökbe fogadó szülői tanfolyamnak, hogy miként beszéljenek erről a gyerekkel - mondja Mészáros Krisztina, az Ágacska Alapítvány az Örökbefogadásért és a Családokért pszichológusa. - Ha egy gyereket idősebb korában fogadtak örökbe, akkor könnyebb a helyzet, hiszen vannak emlékei, amelyekről lehet vele beszélgetni. Újszülött örökbe fogadásánál viszont könnyen belesétálnak a szülők a halogatás csapdájába.
A pszichológus azt állítja: minél korábban tudja meg egy gyerek, hogy nem a vér szerinti szüleivel él, az annál kevésbé fájdalmas számára. - Az a legfontosabb, hogy ne legyen titok a családban, ezért akár már egyévesen is el lehet mondani - javasolja.
Mészáros Krisztina szerint mindennél fontosabb, hogy ne másoktól, hanem a szülőktől tudja meg az igazat a gyerek. Ha ugyanis mástól tudja meg, az mérgezheti a szülő-gyerek kapcsolatot, megöli a bizalmat. - Volt olyan fiú, akinek hatévesen elmondták ugyan a szülei, hogy örökbe fogadták, de ezt valahogy "elfelejtette". Aztán 12 évesen kiderült, és annyira megviselte, hogy leromlott a tanulmányi eredménye, a magatartása - meséli Mészáros Krisztina. Végül más örökbe fogadott gyerekekkel való találkozás segített neki.
Az utánkövetést Mészáros Krisztina is jó ötletnek tartja, azt mondja, segíthet abban, hogy figyeljék egy-egy gyerek beilleszkedését, ott legyenek a problémáknál. Kritikus időszak az óvoda- és iskolakezdés, a tanárok beavatása, a kamaszkor, amikor szinte óhatatlanul föltámad a vér szerinti szülő megkeresésének vágya. De az is előfordul, hogy a vér szerinti szülőről rossz véleménnyel lévő örökbefogadó épp a szülő vonásait-jellemét kezdi látni a gyerekben. A hasonló problémák miatt minden évben felbontanak néhány örökbefogadást.
Ugyanakkor a pszichológus örvendetes fejleménynek tartja, hogy egyre több pár érkezik azzal az elhatározással a tanfolyamra: a kezdetektől az igazat mondják gyermekük származásáról.