Nulla forintot ér a használt papír
Az Európában szelektíven gyűjtött hulladék legnagyobb felvásárlója hagyományosan Kína - az utolsó, hulladékos konténert szállító kínai hajó október 16-án hagyta el a rotterdami kikötőt, azóta a kivitel gyakorlatilag megszűnt. Mivel a hulladékpiac globális, a jelenség azokat az országokat (köztük Magyarországot) is érinti, amelyek közvetlenül kevés hulladékot exportálnak Kínába.
Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint az európai és az amerikai termelés-visszafogás, illetve az alacsony olaj- és nyersanyagár taszította a mélybe a másodnyersanyag-árakat (előbbi a kereslet mérséklése révén, utóbbi pedig azért, mert az elsődleges alapanyagok árának zuhanása a másodnyersanyag-piacra is begyűrűzik).
A következmények drámaiak: a vas- és acélhulladék felvásárlási ára 70, a műanyagé és a rézé 60, az alumíniumé 40 százalékkal csökkent, a használt papír visszavétele pedig gyakorlatilag megszűnt, senki nem ad pénzt érte.
A krízis hatásai egyelőre a hulladékipari "piramis" alsó szintjein érződnek a legintenzívebben. Az ágazat nagyjából 20 ezer embert foglalkoztat, és 200 milliárd forintos forgalmat bonyolít évente - ez azonban csupán a statisztikailag kimutatható felépítmény. Alul tízezernél is több mikrovállalkozás, egyéni vállalkozó, illetve a szürke- vagy a feketegazdaságba sorolható fém-, papír- és műanyaggyűjtő áll, a legalsó szintet pedig azok az otthontalanok képviselik, akik számára a hulladékok leadása az egyetlen számottevő jövedelemforrást jelenti (pontosabban csak jelentette, ugyanis már nekik sem éri meg a gyűjtögetéssel foglalkozni - emiatt viszont megnőhet a kukákba
és a lerakókra kerülő szemét mennyisége).
Vince Gábor, a Fémszövetség elnöke szerint a válság a piramis felsőbb szintjein is meglepő fejleményeket produkál. - Az erős keresleti piacon átmenet nélkül, néhány nap alatt számottevő túlkínálat alakult ki. Ezt a szerződési fegyelem is megsínylette, évtizedek óta korrekten működő nemzetközi partnerek mondtak fel tarthatatlanná vált felvásárlási szerződéseket. Pillanatnyilag szinte az egész szektorban alapanyagbőség van, ráadásul az a furcsa helyzet is előállt, hogy a feldolgozóknál lévő hulladékot még jóval magasabb árszinten vásárolták fel, mint amennyiért most az abból gyártott kész terméket el lehet adni.
Balatoni Henrik, a fővárosban gyűjtött szelektív hulladék feldolgozását végző Fe-Group Invest Zrt. vezérigazgatója szerint állami eszközökkel jelenleg nem lehet hatékonyan beavatkozni, mivel a válságnak piaci okai vannak. - A jövő elsősorban a bankokon múlik, ők tudják biztosítani a finanszírozást, amíg az árak normalizálódnak - szögezte le.
Abban a hulladékfeldolgozás szakértői egyetértettek, hogy a szelektív gyűjtést a krízis egyelőre nem érinti, mivel a lakosság alapvetően nem közgazdasági okok miatt gyűjti szelektíven a hulladékot, ráadásul a rendszert részben támogatásokból működtetik. Ez azonban a feldolgozók helyzetét nehezíti, hiszen náluk halmozódnak fel az eladhatatlan készletek.