Rába-vizsgálat: eltérő álláspontok után megegyezés
Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) szakállamtitkára lapunknak elmondta: a magyar fél az 52 helyszíni vizsgálat idején nemcsak a folyóba vezetett tisztított szennyvíz koncentrációját tartotta fontosnak elemezni, hanem a szennyvíz-mennyiséget is. Az osztrákok viszont csak a szennyező anyag koncentrációjának mérését tartották fontosnak. Wilfried Schimon, az osztrák szaktárca szekciófőnöke azt mondta: ők a náluk hatályos környezeti információs törvény szerint jártak el. Végül a magyar fél határozott fellépésére megállapodtak: a jövő évi vizsgálatokat a magyar igények szerint végzik majd.
A tájékoztatón elhangzott: a folyóba jutó szennyvízkibocsátások összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a Rába teljes szennyezőanyag-terhelésének 84 százaléka, az ammóniakibocsátás 61 százaléka és a vízhabosodás okaként számon tartott naftalinszulfonát 100 százaléka osztrák területről származik. A magyar oldalon az ipari üzemek által kibocsátott szennyvíz mennyisége és a szennyezőanyag-tartalma nem számottevő a folyó vizében, a kommunális szennyvizek mindenütt legalább biológiailag tisztítottak. Ám a répcelaki és a rábacsécsényi kommunális szennyvíztisztító telepről a folyóba kerülő szennyező anyag koncentrációja határérték feletti.
Kóthay László tájékoztatása szerint a közös bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy az átfogó vízminőség-vizsgálatot 2012-ig évente megismétlik. Emellett jövőre a biológiai elemzéseken túl azt is vizsgálják majd, hogy a folyóban élő halak száma és fajtagazdagsága miképpen alakul.