A felhasználók tudta és beleegyezése nélkül helyeznek el rejtett kódokat bizonyos színes nyomtatók által kiprintelt dokumentumokra - erősítette meg Jóri András adatvédelmi biztos, miután egy panaszos az ombudsman hivatalához fordult.

A sárga pöttyökből álló, mindössze 0,1 milliméteres kódokat nagyítóval és kék lámpával lehet észlelni - a nyomtatók használati utasításában viszont még nagyítóval sem találunk utalást arra, hogy nyomot hagy a nyomtató.

Jóri András ombudsman megkereste az egyik magyarországi forgalmazó cég vezérigazgatóját, aki válaszában arról tájékoztatta, hogy egyes színes lézernyomtatóik valóban alkalmasak szabad szemmel nem látható kódok elhelyezésére, ám ezek kizárólag a nyomatot létrehozó nyomtatóval hozhatók kapcsolatba, magyarán: ők nem kezelnek személyes adatokat.

Az adatvédelmi biztos azonban nem elégedett meg a válasszal, amit lapunknak azzal indokolt: előfordulhat, hogy a nyomtató alapján beazonosítható a felhasználó (például ha ő volt a vevő, és a számlán szerepel a neve, lakcíme), így ez esetben a gyártási szám is személyes adatnak minősülhet, márpedig adatkezelést csak törvény rendelhet el. - Itt az alkotmányos alapjogok védelme az elsődleges - hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában az ombudsman -, függetlenül attól, hogy a gyártó vagy forgalmazó történetesen a festékhamisítók elleni védekezésre vagy "technológiai sajátosságokra" hivatkozik, mint ahogy a konkrét ügyben tette.

Mint Jóri elmondta, a meglehetősen szabad amerikai jogi környezethez képest az EU adatvédelmi irányelve szűkebbre szabja a (többségében USA-beli) printergyártók mozgásterét, de az unió tagállamai még nem hoztak létre közös szabályozási struktúrát. Az EU már évek óta próbálja elérni, hogy a gyártókat rákényszerítse az amerikainál szigorúbb szabályok betartására.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) jogvédő szervezet 2005-ben jelentette be, hogy megfejtette a sárga pöttyök titkát, hogy tehát a kódok a nyomtatás pontos időpontját és a nyomtató gyártási számát tartalmazzák. Az EFF listáján azóta már több mint 140 nyomtató szerepel, köztük a legnagyobb cégeké. Ezek közül több elismerte, hogy trükköznek a nyomtatókkal, mégpedig az amerikai titkosszolgálatokkal kötött megállapodás alapján. Németországban 2004-ben emiatt kapta a Canon a "Nagy Testvér díjat", igaz, ilyen rejtett kódok alapján buktattak le vonatjegy-hamisítókat Hollandiában az IT World szerint.

Több országban a bankjegyhamisítók felderítésében is hasznosnak bizonyulnak a rejtett kódok, de a titkosszolgálatok más bűncselekmények felderítésére is használják (ezt az amerikai elhárítás el is ismerte). Csakhogy a hamisítókat nemcsak rejtett kódok alapján lehet lebuktatni: egy nyomatot mikroszkóppal, infravörös tartományban vizsgálva a festékszórás mértéke, a festékszemcsék mérete, simasága, élessége alapján is nagy pontossággal megállapítható, hogy melyik nyomtatóból származik.