Legalább 257 támogató szavazatra lett volna szüksége, de nem kapta meg a szükséges többséget a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára jelölt Havasiné Orbán Mária. Az államfő támogatottja 203:152 arányban bukott el, az érvénytelen szavazatok száma 9 volt. A Győri Ítélőtábla elnöke a második főbírójelölt, akit a köztársasági elnök a posztra ajánlott, de végül mégsem kapta meg a kellő támogatást.

Havasiné az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) legutóbbi ülésén azzal kezdte beszédét: "Én egy jelölt vagyok, nem egy pályázó. Nekem azt kellett eldöntenem, hogy képes leszek-e egy megosztott vezetői karban középre ülni, mert többször az hangzott el, hogy le akarnak nyomni valakiknek a torkán." Az OIT-t meggyőzte: a tanács titkos szavazással, 7:6 arányban végül támogatta a Győri Ítélőtábla elnökének kinevezését. A Fidesz és a KDNP, illetve az MDF és a Fidesz már ekkor jelezte, hogy támogatni fogja Havasinét, a szocialistákról azonban tudható volt: többségük ellene fog voksolni. A kormánypártiak megosztottságának egyik oka az volt, hogy a bírónő unokaöccse a Fidesz egyik sajtófőnöke, de Havasinét is inkább a konzervatív értékrendet vallók közé sorolják - ez pedig elég volt ahhoz, hogy az MSZP képviselőinek többsége ne támogassa megválasztását. Úgy tudjuk, hogy
a szocialisták döntésében az
is közrejátszott, hogy Sólyom László köztársasági elnök gyakorlatát jelképesen elutasítsák; az államfő ugyanis ezúttal sem egyeztetett előzetesen a pártokkal. Az Országgyűlés korábban már elutasította Sólyom László egyik jelöltjét a posztra: akkor Baka Andrást csak a Fidesz és a KDNP támogatta.

Érdekesség, hogy tegnap a Gyurcsány Ferenc által életre hívott és Vitányi Iván szocialista képviselő nevével fémjelzett - egyébként a politikától független, civil kezdeményezésnek számító - Magyar Demokratikus Charta közleményben kérte a parlamenti erőket, hogy "politikai rokonszenveiket félretéve, a köztársaság érdekét követve döntsenek, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről szavaznak". Ez akár úgy is értelmezhető, hogy a charta támogatta Havasiné megválasztását. Vitányi Iván a Népszabadság kérdésére elmondta: a közleményt csak a charta ügyvivőinek egy része írta alá, ő maga például nem. Hozzátette, hogy a közlemény nem is arra szólít fel, hogy Havasinét támogatni kell, hanem, hogy felelősen kell dönteni. "Én a lelkiismeretem szerint szavaztam" - tette hozzá Vitányi Iván, de azt nem árulta el, hogy a jelölt mellett voksolt-e vagy ellene.

Havasiné megszavazása mellett voksolt viszont az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szocialista államtitkára. Avarkeszi Dezső az MSZP frakcióülésén érvelt is
a jelölt mellett, de nem tudta párttársainak többségét maga mellé állítani. Avarkeszi a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: azért szavazott Havasiné mellett, mert támogatta a jelölt reformelkötelezettségét, és véget kívánt volna vetni annak a bizonytalanságnak, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának betöltetlensége jelent.

A szavazati arány azt mutatja, hogy legalább tíz szocialista képviselő támogatta a titkos szavazás során az államfő jelöltjét, de a támogatók mellett többen vannak azok, akik fel sem vették a szavazólapot. A határozathozatalok során jól látható volt, hogy a minimumlétszám 375 volt, míg a jelöltre csak 364-en vették fel és adták le szavazólapjaikat.

Havasiné Orbán Mária a szavazást követően csak annyit mondott: bírói tevékenységének soha nem volt politikai színezete, és soha nem is lesz. "A bíróságon a reformokat már el kellett volna kezdeni, nem tegnap, hanem tegnapelőtt" - mondta.

Az államfő a sikertelen szavazás után rendkívül élesen bírálta a döntést és az MSZP-t: megmagyarázhatatlannak, felelőtlennek és kártékonynak nevezte, hogy a parlament nem választotta meg a jelöltet. Kijelentette: azok az érvek, amelyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. Hozzátette: alkotmányellenes gondolkodásmód az, hogy a szocialista párt amellett, hogy elismerte a jelölt szakmai múltját és programját, a tudományos munkát és a nyelvtudást kéri rajta számon. Nincs olyan jogszabály, amely ilyen feltételeket tartalmazna - jelentette ki. Sólyom László azt is kijelentette: "tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik". Hozzátette: nincs jobb- vagy baloldali bíró, bíró van, aki a törvénynek és a lelkiismeretének van alávetve. "Hajánál fogva előrángatott érvekkel egy ilyen döntést hozni, amikor mindenki tisztában van azzal, hogy milyen helyzetben vannak a bíróságok, milyen sürgős lett volna, hogy legyen végre elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, nagyon kártékony" - hangsúlyozta, bejelentve egyúttal: újra jelöli Havasinét.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az államfő nyilatkozatára reagálva azt közölte, hogy a szocialista frakció szerint az államfőnek nem dolga a független mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képviselők és frakciók sértegetése; az alkotmány szerint a köztársasági elnök kizárólagos joga a jelölés, az Országgyűlésé pedig a döntés.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, a szocialisták már a jogállam alapintézményeinek működését veszélyeztetik. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült megválasztani a főbírójelöltet, ami szerinte azért is komoly baj, mert nemsokára véget ér a mostani ülésszak, és csak hónapok múlva ül össze az Országgyűlés, eközben pedig egyre tartósabb lesz a Legfelsőbb Bíróság működése körüli bizonytalanság. Az SZDSZ ismét támogatni fogja Havasinét.

Havasiné Orbán Máriát újra jelöli a köztársasági elnök