Nagyjából ezer birka és vagy negyven kecske legel a szentgáli határban. A húszhektáros terület a veszprémi önkormányzat tulajdonában van, az állatok gazdája bérleti díjat fizet a városnak a legelő használatáért. A megyeszékhelynek ugyan minden bevétel jól jön, ám ez az üzlet aligha nevezhető sikeresnek. A bérleti díjból ugyanis belátható időn belül nem térül meg az a pénz, amit eddig a birkalegelőre költöttek.

Tény: szerencsétlen véletlenek sorozata vezetett a mostani patthelyzetig. A történet egy regionális hulladéklerakó építéséhez kapcsolódik, amelyben 176 település vesz részt. A hulladékkezelő beruházás konzorciuma, amely ma már önkormányzati társulás formájában működik, 2003 végén döntött úgy, hogy a projekt legfontosabb elemét, az új depóniát Szentgál közigazgatási területén, a 8-as főúttól északra építik meg. Ez már a sokadik kiszemelt terület volt, korábban - lakossági és önkormányzati ellenállás miatt - több helyszínen is meghiúsult az építkezés.

A szentgáli terület megszerzését sürgette, hogy a beruházásra elnyert több milliárd forintos uniós támogatást csak akkor lehetett felhasználni, ha 2006 elejéig megkezdődik az építkezés. A helyzetet bonyolí-totta, hogy a kiszemelt legelő valójában kilométerekre található Szentgáltól, és jóval közelebb van három másik faluhoz, Herendhez, Városlődhöz és Csehbányához. A birkalegelőt végül a veszprémi önkormányzat vásárolta meg három magánszemélytől, összesen 43 millió forintért. A beruházás előkészítésének költségeit - a hatástanulmányokra, a tervek módosítására és az engedélyek beszerzésére költött több mint 250 millió forintot - pedig az önkormányzati társulás vállalta magára.

Hiába született meg azonban 2004 őszén a projektre a jogerős környezetvédelmi engedély, azt Herend, Városlőd és Csehbánya bíróságon megtámadta. Sőt, a három falu egy másik pert is indított: feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva megtámadták a húszhektáros területre szóló adásvételi szerződést, mondván, hogy a veszprémi önkormányzat jóval többet fizetett a birkalegelőért, mint amennyit az ténylegesen ér.

- A három falu megszegte a 2004 tavaszán tett írásos ígéretét, miszerint nem fogják bíróságon megtámadni a környezetvédelmi engedélyt, ha az jogerőre emelkedik - mondja Hartmann Ferenc, Veszprém korábbi szocialista alpolgármestere, az önkormányzati társulás akkori elnöke. - Ezzel csapdába ejtették a többi 173 települést, hiszen a környezetvédelmi engedélyről szóló per jogerős lezárásáig nem kezdhettük meg Szentgálon a beruházást. Szerencsére az utolsó pillanatban sikerült egy másik helyszínt találnunk, így a hulladéklerakó végül Királyszentistván határában épül majd fel.

Királyszentistvánt már korábban kiszemelték a depónia helyszíneként, sőt meg is szerezték a területre a környezetvédelmi engedélyt, csak éppen első nekifutásra a falu lakói a helyi népszavazáson nemet mondtak a beruházására. A szentgáli próbálkozás kudarca után az önkormányzati társulás újból megkereste a királyszentistvániakat, akik a megismételt népszavazáson - jórészt a beígért kompenzáció hatására - végül áldásukat adták a projektre. Az új helyszínen egyébként a tervezett ütem szerint halad a depónia építése, azaz sikerül felhasználni a korábban elnyert uniós támogatást.

A kérdés az: mi legyen az időközben feleslegessé vált szentgáli birkalegelővel?

Először is meg kellett várni, hogy mi lesz a három szomszédos falu által indított perekkel. Mindkét ügyben a közelmúltban született meg a jogerős ítélet. Bősze Ferenctől, a három település által megbízott jogi képviselőtől megtudtuk, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) döntése értelmében feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva nem lehet érvényteleníteni a birkalegelőről szóló adásvételi szerződést. A jogerős ítélet kimondja: a vásárláskor nem azt kellett alapul venni, hogy mezőgazdasági hasznosítású területként mennyit érne az ingatlan, hanem azt, hogy a vevő erre a területre egy nagy értékű beruházást tervezett. Így aztán az LB szerint a húsz hektárért kifizetett 43 millió forint reálisnak tekinthető.

- Csakhogy időközben a másik per is lezárult, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezte a szentgáli területre 2004-ben kiadott környezetvédelmi engedélyt - mondja Bősze Ferenc. - Mindez azt jelenti, hogy az ingatlan semmi másra sem jó, mint birkalegeltetésre. Minden fillér, amit erre a területre költöttek, ablakon kidobott pénz.

Másképp értékeli a helyzetet Hartmann Ferenc:

- A környezetvédelmi engedélyt nem tartalmi, hanem kizárólag formai okok miatt helyezték hatályon kívül - mondja az önkormányzati társulás korábbi elnöke. - A bíróság a három település által felvetett kifogásokkal érdemben nem is foglalkozott. Márpedig a most érvénytelenített környezetvédelmi engedély azokra a hatástanulmányokra épült, amelyek szerint a terület kétharmada alkalmas a hulladéklerakó megépítésére. Éppen ezért a társulásnak újra meg kellene kérnie az engedélyt a szentgáli területre. Ha ezt nem teszi meg, akkor valóban csak birkalegeltetésre lehet használni az ingatlant. Már csak azért is szükséges az engedély megszerzése, mert azzal megmaradna az ingatlan értéke, és magasabb áron lehetne eladni egy esetleges befektetőnek.

Czaun János, Veszprém fideszes alpolgármestere, az önkormányzati társulás jelenlegi elnöke szerint viszont nincs értelme újabb környezetvédelmi engedélyt kérni a területre.

- Bebizonyosodott, hogy a szentgáli terület kiválasztása és megvásárlása elkapkodott, előkészítetlen döntés volt, és az is kiderült, hogy ott csak a környékbeli lakosság akarata ellenére lehetne ilyen célú beruházást megvalósítani - mondja Czaun János. - Sem most, sem a jövőben nem épül majd hulladéklerakó a szentgáli határban, így nincs értelme oda egy újabb környezetvédelmi engedélyt kérni. A királyszentistváni terület első körben húsz évre megoldja az érintett önkormányzatok hulladékelhelyezési gondjait, ráadásul a társulás megvásárolt mellette egy tartalék ingatlant is, amely további 15-20 évre is elegendő lesz.

Czaun János elmondta: az önkormányzati társulás megbízott egy ügyvédi irodát a beruházás átvilágításával, így azzal is, hogy terhel-e valakit felelősség az elhibázott szentgáli üzletért. Czaun szerint, ha nem sikerül más hasznosítást találni, akkor a bérlegeltetésből nagyjából 200 év alatt térülhet meg a földvásárlás.

A birkák mindenesetre jól érzik magukat az aranyáron szerzett önkormányzati legelőn. Az állatokat az sem zavarja, hogy egy kicsit drága.

A sokadik kiszemelt terület maradt, ami volt