Túrós András altábornagyot, az ORFK nyugalmazott közbiztonsági főigazgatóját mindinkább aggasztják a szaporodó városőrségek és gárdák. A tábornok az Országos Polgárőr Szövetség elnökeként úgy látja, ha a folyamatoknak senki nem parancsol megálljt, a gazdagabb települések évi százmilliókért felbérelt vagyonőrei a már ma is védtelen kistelepülésekre száműzik a bűnözőket, tovább rontva így a közbiztonságot.

A tábornok szerint a magáncégek közterületi járőrözése önmagában is aggályos. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a vagyonőröknek dönteniük kell, hogy a közbiztonság és a rendőrség igényei szerint látják-e el a szolgálatukat, vagy az önkormányzat speciális elvárásait teljesítik, lévén tőlük kapják a pénzüket. Túrós szerint sem az üzleti, sem a politikai alapon és megfontolásból felállított "szabadcsapatok" nem jelenthetnek megnyugtató megoldást a válság felé sodródó közbiztonság javítására.

A szerveződő városőrségek és a különböző gárdák - részben - a közbiztonság kritikájaként jöttek, jönnek létre, csakúgy, mint alapításakor a polgárőrség is. Túrós szerint azonban a napjainkban üzleti alapon vagy politikai céllal létrehozott szabadcsapatokkal ellentétben a polgárőrség kezdettől fogva állami, önkormányzati és rendőrségi kontroll alatt működött. A települések polgárőr egyesületei folyamatosan egyeztetik járőrútvonalaikat, feladataikat a helyi rendőrkapitánysággal. Túrós több olyan városi kapitányságról is tud, ahol ma már a rendőrség önálló szolgálati ágaként kezelik a polgárőrséget.

- Számos településen nincs rendőr, és nem is látnak, csak ha már történt valami - szögezi le Túrós. - Ezekben az aprófalvakban a polgárőrség jelenti az egyetlen rendészeti erőt. Hajdú-bihari és borsodi települések polgármestereitől tudom, hogy az aprófalvakban egy-két évvel a helyi polgárőrség megalakulása óta a felére csökkent a bűnözés, méghozzá azok a bűncselekmények szűntek meg, amelyek igen megkeserítik a helyiek életét: a tyúk- és terménylopás.

A polgárőrség puszta jelenlétével távol tartja az aprófalvaktól a piti tolvajokat. Évente 150 milliós költségvetési és településenként változó önkormányzati támogatás mellett a testület tagjai országosan hét-nyolcmillió órát járőröznek, s ezzel óvatos becslések szerint legalább három-négyezer rendőrjárőrt helyettesítenek.

- A 90 ezer polgárőr közül körülbelül 30 ezerre tehető azoknak a száma, akik hetente többször is adnak szolgálatot - mondja az OPSZ elnöke. - Azt szeretnék, ha a parlament a polgárőrségről szóló, annak idején ötpárti konszenzussal elfogadott törvény módosításával ezeket az embereket a mainál több joggal és eszközzel vértezné fel.

A polgárőrség még csak körvonalazódó elképzelései szerint a legtapasztaltabb polgárőrök alapos elméleti és gyakorlati kiképzés után csak a "kiválasztottakat megillető" egyenruhát viselnének, engedélyt kapnának gumibot, gázspray és bilincs használatára. Túrós András szerint lehetővé kellene tenni a polgárőrség számára a tetten ért gyanúsítottak előállítását is. Erre azért volna szükség, mert a ma hatályos törvények szerint a bűncselekmény elkövetőjét bárkinek jogában áll visszatartani a helyszínen a rendőr megérkezéséig, de vidéken néha órákig is kell várni a járőrre.

A polgárőrség hétvégi országos értekezletén pontosítja jogszabály-módosítási javaslatait, amelyeket - még mielőtt a szaktárca elé terjesztenék - jogvédő szervezetekkel is megvitatnak majd.

Az OPSZ elnöke hosszabb távon nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a rendőrség elsősorban és döntően csak a bejelentésekre reagálna, s a járőrök szerepét fokozatosan a polgárőrség venné át.