A versenyszféra nem értékeli a doktorátust

2008-12-06 munkaerőpiac

Kevéssé értékelik az államigazgatásban és a versenyszférában a tudományos fokozattal rendelkező szakembereket, nem véletlenül dolgozik inkább a felsőoktatási intézményekben a legtöbb PhD-s fiatal. A doktoráltak többsége úgy véli: anyagi szempontból nem érte meg megszerezni a tudományos fokozatot.

A munkaerő-piaci pozíciókat, illetve a szakmai előrejutást segíti a doktori fokozat, anyagi és egzisztenciális szempontból azonban nem sokat jelent - derül ki az Universitas Press Felsőoktatási Kutató Műhely felméréséből, amelynek során hatszáz, PhD-fokozatot szerzett fiatalt kérdeztek.

A vizsgálat rámutatott: a doktori képzés, a PhD - amely az alap- és a mesterképzést követő legmagasabb szint - elsősorban az egyetemi-kutatóintézeti tudósutánpótlásban játszik meghatározó szerepet. A tudományos fokozattal rendelkezők több mint fele ugyanis a felsőoktatásban helyezkedik el. A legnagyobb arányban, 63,4 százalékban, az agrártudományi területen végzettek dolgoznak az egyetemeken és a főiskolákon. A PhD-sek további 10-20 százaléka kutatóintézetekben helyezkedik el: ez a karrierút 24,6 százalékkal különösen a természettudósok közt játszik nagy szerepet.

Az államigazgatási, önkormányzati szféra nem túl vonzó a doktoráltak számára: e terület iránt leginkább a társadalomtudósok érdeklődnek, de közülük is csak 14,3 százaléknyian. A versenyszektorban szintén nem túl jelentős - 2-7 százalék körüli - a PhD-sek jelenléte. Lényegében csak a reálterületeken fokozatot szerzők, vagyis a természettudósok és a műszaki végzettségűek helyezkednek el nagyobb arányban (12,1, illetve 21,1 százalékban) vállalatoknál.

A kutatás rámutatott, hogy a versenyszférában és az államigazgatásban valamivel kevésbé értékelik a tudományos fokozattal rendelkező fiatal szakembereket. Ők legalábbis így érzékelik. Azzal az állítással ugyanis, hogy a szakmai előrejutás szempontjából megérte megszerezni a doktori fokozatot, az egyetemi és a főiskolai oktatásban, illetve a kutatóintézetekben dolgozó doktoráltak 97-99 százaléka értett egyet. Az államigazgatásban dolgozóknak a 77,5, a magánvállalatoknál alkalmazottaknak pedig a 83 százaléka értékelte úgy, hogy tudományos fokozata szerepet játszott szakmai karrierépítésében.

Míg a szakmai előrejutás szempontjából a PhD-sek 66,7 százaléka úgy gondolja, teljes mértékben megérte megszerezni a doktori címet, addig a munkaerő-piaci pozíció szempontjából már csupán 44,6 százalék elégedett maradéktalanul, 14 százalékuk szerint nem érte meg megszerezni a fokozatot. A felsőoktatási és tudományos szférában elhelyezkedettek ugyanakkor elégedettebbek: tízből kilenc nyilatkozott úgy, hogy az elhelyezkedés szempontjából jelentős szerepe volt doktori címének. Az államigazgatásban és az önkormányzatoknál, illetve a versenyszférában dolgozók közül 63-73 százalék vélekedik így.

A kutatók rákérdeztek az egzisztenciális, anyagi helyzetre is. A PhD-sek 60 százaléka részben vagy teljesen elégedett jövedelmi helyzetével. Mindössze 26 százalékuk mondta azt, hogy anyagi szempontból megérte megszerezni a címet, harminc százalék szerint pedig egyáltalán nem. Emellett azonban magas, 44,9 százalék azok aránya, akik a fokozat megszerzését a jövedelem szempontjából nem tartják ugyan kiemelkedően fontos lépésnek, mégis érzékelik kedvező velejáróit. Köztük többen vannak olyanok, akik elégedetlenek ugyan a fizetésükkel, ám számot vetve a hazai realitásokkal, elégedettek a doktori cím elnyerésével járó jövedelememelkedéssel.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.