A versenyszféra nem értékeli a doktorátust
A munkaerő-piaci pozíciókat, illetve a szakmai előrejutást segíti a doktori fokozat, anyagi és egzisztenciális szempontból azonban nem sokat jelent - derül ki az Universitas Press Felsőoktatási Kutató Műhely felméréséből, amelynek során hatszáz, PhD-fokozatot szerzett fiatalt kérdeztek.
A vizsgálat rámutatott: a doktori képzés, a PhD - amely az alap- és a mesterképzést követő legmagasabb szint - elsősorban az egyetemi-kutatóintézeti tudósutánpótlásban játszik meghatározó szerepet. A tudományos fokozattal rendelkezők több mint fele ugyanis a felsőoktatásban helyezkedik el. A legnagyobb arányban, 63,4 százalékban, az agrártudományi területen végzettek dolgoznak az egyetemeken és a főiskolákon. A PhD-sek további 10-20 százaléka kutatóintézetekben helyezkedik el: ez a karrierút 24,6 százalékkal különösen a természettudósok közt játszik nagy szerepet.
Az államigazgatási, önkormányzati szféra nem túl vonzó a doktoráltak számára: e terület iránt leginkább a társadalomtudósok érdeklődnek, de közülük is csak 14,3 százaléknyian. A versenyszektorban szintén nem túl jelentős - 2-7 százalék körüli - a PhD-sek jelenléte. Lényegében csak a reálterületeken fokozatot szerzők, vagyis a természettudósok és a műszaki végzettségűek helyezkednek el nagyobb arányban (12,1, illetve 21,1 százalékban) vállalatoknál.
A kutatás rámutatott, hogy a versenyszférában és az államigazgatásban valamivel kevésbé értékelik a tudományos fokozattal rendelkező fiatal szakembereket. Ők legalábbis így érzékelik. Azzal az állítással ugyanis, hogy a szakmai előrejutás szempontjából megérte megszerezni a doktori fokozatot, az egyetemi és a főiskolai oktatásban, illetve a kutatóintézetekben dolgozó doktoráltak 97-99 százaléka értett egyet. Az államigazgatásban dolgozóknak a 77,5, a magánvállalatoknál alkalmazottaknak pedig a 83 százaléka értékelte úgy, hogy tudományos fokozata szerepet játszott szakmai karrierépítésében.
Míg a szakmai előrejutás szempontjából a PhD-sek 66,7 százaléka úgy gondolja, teljes mértékben megérte megszerezni a doktori címet, addig a munkaerő-piaci pozíció szempontjából már csupán 44,6 százalék elégedett maradéktalanul, 14 százalékuk szerint nem érte meg megszerezni a fokozatot. A felsőoktatási és tudományos szférában elhelyezkedettek ugyanakkor elégedettebbek: tízből kilenc nyilatkozott úgy, hogy az elhelyezkedés szempontjából jelentős szerepe volt doktori címének. Az államigazgatásban és az önkormányzatoknál, illetve a versenyszférában dolgozók közül 63-73 százalék vélekedik így.
A kutatók rákérdeztek az egzisztenciális, anyagi helyzetre is. A PhD-sek 60 százaléka részben vagy teljesen elégedett jövedelmi helyzetével. Mindössze 26 százalékuk mondta azt, hogy anyagi szempontból megérte megszerezni a címet, harminc százalék szerint pedig egyáltalán nem. Emellett azonban magas, 44,9 százalék azok aránya, akik a fokozat megszerzését a jövedelem szempontjából nem tartják ugyan kiemelkedően fontos lépésnek, mégis érzékelik kedvező velejáróit. Köztük többen vannak olyanok, akik elégedetlenek ugyan a fizetésükkel, ám számot vetve a hazai realitásokkal, elégedettek a doktori cím elnyerésével járó jövedelememelkedéssel.