Állambiztonsági számmisztika
Mintha minden rendben lenne a titkosszolgálatok háza táján: az egykori pártállami iratok túlnyomó többségét szabályosan leadták a szaklevéltárnak, és jogszerűen tartották vissza azt, amire még szükségük van - így foglalható össze a parlament nemzetbiztonsági bizottságának többségi véleménye az állambiztonsági aktákról. A testület kedden vitatta meg a kormány által felkért, Kenedi János által vezetett szakértői testület jelentését, illetve az állambiztonsági szaklevéltár 2007-es jelentését. Főleg az előbbiről vitáztak, a beszámolót ellenszavazat nélkül fogadták el. Ezzel a bizottság azt is jóváhagyta, hogy az állambiztonsági iratok egyesítése lényegében lezárult, hiszen a levéltár főigazgatója, Gyarmati György szerint az állambiztonsági iratok 93 százaléka hozzájuk került, csak 7 százalékát tartják vissza a titkosszolgálatok. A levéltár főigazgatója az egykori áldozatok információs kárpótlása, a közélet tisztasága és a történelmi múlt feltárása miatt is fontosnak nevezte, hogy az egykori ügynökakták nyilvánosságra kerüljenek. Ez az MDF-es Boross Péter szerint nem éri el célját, ugyanis a közvélekedés nem ítéli el, hanem együttérzését fejezi ki az egykori ügynökökkel.
Csak az SZDSZ-es Gulyás József állt ki a nyilvánosság mellett. Az SZDSZ a jövő héten a parlament elé viszi a megfigyelési iratok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó javaslatát, amely kimondja: a diktatúra köziratait közlevéltárban kell elhelyezni, és csak azok maradhatnak a titkosszolgálatoknál, amelyek szükségességét bíróság előtt tudják bizonyítani. Tóth Károly (MSZP) jelezte, hogy saját javaslattal készül a kormány is december közepén.
Nincs egyetértés arról sem, hogy mennyi állambiztonági irat maradt fenn az iratmegsemmisítések után, mennyit adtak át a levéltárnak, és mennyit tartottak meg a titkosszolgálatok. Gyarmati György szerint hatvanmillió oldalnyi irat van a levéltárban, és csak 7 százaléknyi iratot tartottak vissza a szolgálatok, vagyis kevesebbet, mint amennyi a Kenedi-bizottság jelentésében szerepel (29,5 százalék). Az eltérést Gyarmati azzal magyarázta, hogy ők iratfolyóméter szerint számoltak, "így keletkezhetnek számadatnyi különbségek".
Tény, hogy a titkosszolgálatoknál használatos "tétel" jelenthet egyoldalas feljegyzést és húszkötetes dossziét is, a levéltári "iratfolyóméter" a papír vastagsága miatt nem ad pontos nagyságot. A Kenedi-jelentés szerint a visszatartott iratok aránya biztosan eléri a 30 százalékot még a 2060-ig titkosított mágnesszalagok nélkül is.
A mennyiség azért is félrevezető - hívják fel a figyelmet kutatók -, mert rengeteg érdektelen ügyről (például gyanús határátlépésről) terjedelmes dokumentáció van, miközben például egy izgalmasabb KGB-megállapodás csak néhány oldalas. Egy dossziéban sokszor csak egyetlen oldal tartalmazza a lényeget, s az sok esetben hiányzik.