Pornó az írói hagyatékban
A könyv kiadása erkölcsi és szakmai dilemmák sorát veti fel. Csak kétféle fogadtatás képzelhető el: az elhallgatás vagy a botrány. Csalog Zsolt (1935-1997) író és újságíró, szociológus és szociográfus volt. Egyik barátja szerint gerince soha nem ferdült, a romákkal és a hajléktalanokkal éppen úgy úriember maradt, mint a vele dolgozó kutatókkal. Az SZDSZ alapítójaként azért lépett ki a liberális pártból, mert ultimátumot kapott: akkor lehet parlamenti képviselő, ha visszavesz a jogvédelemből és a cigányok istápolásából.
Csalog Zsolt négyszer nősült, utolsó éveiben Bognár Évával élt együtt. És utolsó éveiben, vértesacsai házában írta Krisztina című regényét, amelynek létezéséről eddig csak nagyon kevesen hallottak. A kéziratot ennél is kevesebben olvasták. Bognár Éva maga sem tud egzakt magyarázatot adni arra, miért éppen most látta elérkezettnek az időt a könyv kiadására. Talán azért, mert úgy érzi, hogy - hiába a róla elnevezett közéleti díj - Csalog Zsolt lassan kezd feledésbe merülni. "Újra forgalomba akarom hozni a nevét!" - mondja.
Minek szépítgetni: a Krisztina durva, szadomazochista jelenetekkel zsúfolt tömény pornográfia. Csak helyenként, főként a vége felé csillan fel valami, amit az irodalmárok akár eszmei mondanivalónak is nevezhetnek. Ha így nézzük, a könyv totális lázadás a hazugságokra épülő társadalmi konvenciók, a "kínkeserves kompromisszumok mindennapi taposómalma", és - paradox módon - az erőszak ellen, ám az a gyanúnk, hogy az ilyesfajta értelmezéseket erősen háttérbe szorítja majd a legvadabb perverz igényeket is kielégítő orgiák örvénylése.
Némelyik kortárs szerző sokat mesélhetne arról, hogy a pornóműfajban sem könnyű hiteleset alkotni, ugyanakkor kétségtelen: a Krisztina teljesen idegen attól a képtől, ami többi könyve alapján Csalog Zsoltról él az olvasókban. Rögtön itt az első dilemma. Megengedhető és helyeselhető-e, hogy az író halála után megjelenjen egy olyan könyv, ami azzal járhat, hogy nem csupán átrendezi, hanem megingatja, esetleg lerombolja az életművet?
Jogi értelemben négy örökös van: Bognár Éván kívül Csalog Zsoltnak az első házasságából született lánya és két fia. Több vagy kevesebb határozottsággal, de mindhárom "gyerek" ellenezte a Krisztina kiadását. Kegyeletsértőnek és apjuk emlékéhez méltatlannak tartják a regényt. Egyebek mellett azzal érvelnek, hogy apjuk nem a saját nevén, hanem női álnéven akarta megjelentetni a könyvet. (Tény, hogy Csalog Zsolt női testbe bújva, egyes szám első személyben írta meg a Krisztinát, az utolsó oldalon pedig a főszereplő közli: "Szar világban élünk, felfogtam, jól tudom, polgári létem komoly veszélyeztetését jelentené, ha saját igazi nevem alatt válna közprédává ez az akármi - ezt semmiképpen nem kockáztathatom.")
A tiltakozás másik oka, hogy meggyőződésük szerint Csalog Zsolt maga sem "írói munkássága" részének, pusztán pénzkereseti forrásnak tekintette a könyvet. Az örökösök között van, aki vallásos hite miatt utasította el a regény megjelentetését, és van olyan is, aki elvileg nem zárta ki a lehetőséget, de úgy ítélte meg, a Krisztinát legfeljebb csak később és jegyzetekkel ellátva szabad kiadni.
Bognár Éva viszont állítja, hogy a Krisztina nem szimpla szexkönyv, hanem irodalmi értékekkel bíró alkotás. Ha nem az, akkor is hozzátartozik az életműhöz. A regény megjelentetésétől az sem tántorította el, hogy a többiek pert helyeztek kilátásba. Sőt, azon izgul, nehogy meghátráljanak: "A pereskedés akkora reklám lenne, amit soha nem tudnék megfizetni."
A volt feleség rágalomnak minősíti a feltételezést, hogy utólag ő fésülte össze a nem teljesen kész regényt, és néhol belenyúlt a szövegbe: "A Krisztina pontosan úgy jelenik meg, ahogyan Zsolt megírta." Szintén alaptalannak tartja a vádat, hogy anyagi érdekek vezérlik. Reméli persze, hogy a cége által kiadott könyv sokat hoz a konyhára: a bevétel nagy része azonban a bejegyzés alatt lévő Csalog Zsolt Alapítványt gyarapítja majd, amely elsősorban a Csalog Zsolt Alkotóház működését hivatott szolgálni. Az alkotóház Bognár Éva surányi ingatlanján létesül, és az alapítvány tartós használatába kerül. Az épület adott, csak épp még költeni kell rá, hogy megfeleljen a célnak.
A Krisztina hivatalos sajtóbemutatója most jön, de a barátok és ismerősök november 30-án, Csalog Zsolt születésének napján, egy Surányban rendezett összejövetelen már hozzájuthattak a könyvhöz. Bognár Éva nem kíván közreműködni abban, hogy egy "Fatökű Kázmér" érdemtelenül degeszre tömje a zsebeit, tehát egyetlen terjesztőnek sem hajlandó 54 százalékos jutalékot fizetni. Elhatározta, hogy saját maga fogja árulni a regényt - részben az interneten, részben a Nyugati téri aluljáróban.
Minden készen áll, már csak egy kempingasztalt kell beszereznie.
