Hatvan nap hatósági családi béke
Jövő nyártól akár két hónapra is kitilthatja a bíróság a közös lakásból azt, aki a hozzátartozóját bántalmazza. Ha a parlament elfogadja az SZDSZ-es Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet által beterjesztett törvénytervezetet, már a helyszínre hívott rendőr is dönthet az ideiglenes távoltartásról, ha úgy látja, hogy a családi béke kizárólag a randalírozó fél eltávolításával állítható helyre. A jelenlegi szabályozáshoz képest ez utóbbi radikális változást jelentene, mert most efféle intézkedést csak bíróság rendelhet el - hónapokkal a rendőri intézkedésre okot adó esemény után.
A távoltartásról 2006 nyarán életbe lépett törvény épp azért kapta a legtöbb kritikát, mert alkalmatlan a konfliktushelyzetek kezelésére. Így nem meglepő, hogy az első fél évben a bíróságok csak húsz ügyben döntöttek, és azóta is összességében legfeljebb néhány száz távoltartó határozat születhetett. Ezzel szemben a rendőrség évente hat-hétezer, a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást. (Becslések szerint két-háromszázezer lehet a tényleges szám, de az erőszak többnyire a "családban" marad.) Vagyis: a törvény látványosan megbukott, nem kis részben azért, mert alig van olyan megfélemlített asszony, férj vagy gyerek, aki úgy kérte volna a családot terrorizáló fél legalább ideiglenes eltávolítását, hogy köz-ben hetekig-hónapokig a bántalmazóval közös fedél alatt kell várnia a távoltartó végzésre.
Kérdés, hogy mit old meg egy jogszabály, ha a családok egy részében a konfliktuskezelés bevált módszere az erőszak? Mit old meg, ha a házasfelek közt a végletekig megromlott a viszony, ám egyik fél sem képes elköltözni, mert egyetlen fillérje sincs, hogy új életet kezdjen? És mit old meg, amikor az alkoholbetegek számát - a konfliktusok oka többnyire az ital - már egymillió körülire teszik? Valószínűleg ez csupán tüneti kezelés, bár több a semminél.
A szabad demokraták mindenesetre próbálkoznak, néhány szocialista képviselő - Vidorné Szabó Györgyi, Csiha Judit és Bárándy Gergely - meg jószerével az egész tervezetüket újraírta. A rendőr legfeljebb az ideiglenes távoltartásról döntsön (ez 72 óra lenne), utána adja át az ügyet a bíróságnak - áll az egyik módosító javaslatban. Az ok: alkotmányosan aggályos, ha a rendőrség zár ki valakit akár két hónapra is a saját lakásából. (Mellesleg: megoldatlan, hogy a hajlék nélkül maradt emberrel mi történjék.) A kormányoldal azzal sem ért egyet, hogy a távoltartást polgári peres eljárásban, például egy válóper vagy gyermekelhelyezési per keretében is elrendelhessék. Ha a bíró erőszakra utaló jeleket észlel, ezt azonnal közölje a rendőrséggel, és döntsenek ott, mert nincs szükség arra, hogy a távoltartásra többféle eljárást vezessenek be - érvelnek. Ugyanakkor soknak találták a kilencvennapos "kitiltást", és hatvan napra tesznek javaslatot.
Azzal viszont a szocialisták jóval messzebb mennek, hogy törvényben határoznák meg a családon belüli erőszak megelőzését szolgáló intézményrendszert - ide sorolnák például a háziorvost, a családsegítő szolgálatot, az óvodákat, az iskolákat, a rendőrséget -, s köteleznék őket: jelezzék, ha baj van. Aki ezt a feladatát nem venné komolyan, fegyelmi úton felelősségre lehetne vonni. Ez lehet az a pont, ahol a jogalkotó túlléphet a tüneti kezelésen. Mellesleg volt már példa rá, hogy valaki zaklatás miatt feljelentést tett, majd emberölés áldozatává vált, de a rendőrségnél nem akadt az ügynek felelőse.
Mindazonáltal elég valószínű, hogy a módosítások ügyében egyezség lesz, hiszen a lényeget illetően nincs áthidalhatatlan nézetkülönbség: ahol súlyos konfliktus van, legyen mód azonnal intézkedni. Ráadásul a szocialisták javaslata a tekintetben is szigorúbb, hogy a távoltartás szabályainak megszegése esetén súlyos pénzbüntetést, akár elzárást is kilátásba helyeznének. Új törvény tehát minden bizonynyal lesz, legfeljebb arra nem ad választ, hogy mi történik a hatvanadik nap után. Ha a "kitiltott" fél továbbra sem nyugszik, becsukják valamennyi időre, sőt előzetes letartóztatásba helyezhetik, de ha meghúzza magát, hazamehet. S mi lesz utána?
Azt sem tudni, hogy a bántalmazottak miként élnek az új lehetőséggel. Ma ugyanis a rendőrség gyakran szembesül azzal, hogy mire a segélyhívásra kivonulnak, nyoma sincs a viszálynak. A jogszabály hatálybalépése után persze más lesz a helyzet, mert a szorongatott fél tudhatja: ha nagy a balhé, azonnal kitehetik a családját terrorizáló párját.
Férfiak és fiúk az áldozatok között
A távoltartásról szóló törvényre sokan a nők elleni erőszak megfékezésének eszközeként tekintenek. A rendőrségi statisztikák viszont árnyalják a képet: a közvetlen hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak körülbelül harminc százaléka férfi. Igaz, itt szerepelnek azok az esetek is, amikor az anya - vagy az apa - kiskorú fiúgyermekét vagy idős szülőjét bántalmazza. Az elkövetők között ennél nagyobb, 80:20 arányú a férfiak dominanciája. Ha pedig a házastárs - illetve egykori házastárs - elleni támadásokat tekintjük, ott már kilencven százalékban férfi a tettes. A legsúlyosabb bűncselekmény az emberölés, és itt megint mások az arányok. A gyilkosságok harmadát-negyedét ugyanis nők követik el: zömében saját újszülöttjüket ölik meg, és csak végső elkeseredésükben fordulnak (volt) párjuk ellen.
Németországban a telefonos és e-mailes kapcsolat is megtiltható
Nagy-Britanniában utoljára a 2004 novemberében jogerőre emelkedett, a családon belüli erőszakkal, bűnözéssel és áldozatokkal kapcsolatos törvény foglalkozott a távoltartás intézményével - számolt be londoni tudósítónk.
Az áldozatok erősebb védelmet kaptak, bővült a távoltartási jogszabály alkalmazásának használata. A bíróságok akkor is elrendelhetik a távoltartást, amikor a vádlottat felmentették ugyan, a bíróság mégis úgy érzi, jogi határozatra van szükség a felperes védelméhez.
A távoltartás elrendelése szinte automatikussá válik, ha az alperest elítélik, vagy amikor megsért egy tiltó végzést. A rendőrségnek joga van őrizetbe venni az agressziót elkövetőt, amennyiben nem tartja be a bíróság rendelkezését. A rendőrség általában akkor avatkozhat be és tartóztathat le valakit, ha a zaklatást tiltó végzést figyelmen kívül hagyják, molesztálják a védett családtagot vagy fizikai erőszakot követnek el ellene, illetve, ha valaki nem tartja be azt az utasítást, amely távol tartja a feljelentő otthonától.
- A családon belüli erőszak nem magánügy - hirdeti a berlini tartományi rendőrség honlapja. Németországban 2002 januárjában vezették be azt a törvényt, amelynek értelmében a rendőrség kötelessége beavatkozni az erőszakba torkolló családi vitákba - írja berlini tudósítónk. A házastársat, családtagot vagy partnert fizikailag bántalmazó személyt a rendőr őrizetbe veheti, meghatározott időre kitilthatja a lakásból - e tilalom Észak-Rajna-Vesztfália tartományban akár tíz napra is kiterjedhet. A rendőri hatóság elrendelheti, hogy a bántalmazó semmilyen szóbeli vagy írásbeli, tehát még telefonos vagy e-mailes kapcsolatot sem tarthat a bántalmazott személlyel. Az utóbbi bírósági úton érheti el a távoltartást, ennek maximális ideje általában hat hónap. Berlinben és más nagyvárosban a rendőrség civil szervezetekkel együttműködve külön telefonvonalat tart fenn, ahol be lehet jelenteni a családierőszak-eseteket.
