Egyre olvadó szakszervezeti tagság

2008-12-01

A rendszerváltozás óta az egyik legnépesebb demonstrációjukat tartották a közintézmények dolgozói. 1999. március 20-án a rendőrségi adatok szerint 35 ezren tüntettek, ugyancsak az Országház előtt, akkor is az illetménybefagyasztásuk ellen.

Akkor azonban csak a közalkalmazottak és a köztisztviselők vonultak utcára, a fegyveres és rendvédelmi dolgozókra nem terjedt ki az Orbán-kormány bérstopja. Most ők is ott voltak a Kossuth téren. Az összképhez tartozik, hogy a költségvetésből tíz éve még 811 ezren kapták a fizetésüket, ma már csak 690 ezren. A létszámcsökkentés a szakszervezeteket sem kímélte: a közintézményekben alig éri el a 27-28 százalékot a szervezettség.

A tagvesztés a versenyszférában is érzékeny kérdés: becslések szerint a 3,6 millió munkavállaló alig 17-18 százaléka tagja valamely érdekvédelmi szervezetnek. Mozgósításuk pedig egyre nehezebb. Nemcsak azért, mert mind többen féltik a munkahelyüket, így nem merik vállalni a nyilvános fellépést, hanem amiatt is, mert folyamatosan csökken a szakszervezetek presztízse. Ennek oka volt az országos konföderációk közti harc is: míg 2001-ben még 50 ezer embert tudtak közösen a Hősök terére vinni, ma egy ekkora demonstrációnak nincs esélye. Épp egy éve például alig öt-hatezren gyűltek össze a kancellária épülete előtt, hogy megakadályozzák az egészségbiztosítás átalakítását.

Munkaügyi szakértők a gazdasági szerkezet átalakulásával, a munkavállalókat érintő megszorításokkal magyarázzák a tagság csökkenését. A legnagyobb "vesztes" az MSZOSZ, egykori félmilliós tagsága nem éri el a 150 ezret. E mostani állapot szerint a közszférában szerveződő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tudja maga mögött a legnagyobb támogatottságot, a Liga azonban - radikális fellépéseinek hatására - folyamatosan csábítja a többi konföderációhoz tartozókat. A közelmúltban csatlakozott a szövetséghez tízezernél több tagjával a villamosenergia-szektorban működő szakszervezet és az ugyancsak népes Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is. Úgy tudjuk, a ma még a SZEF-hez tartozó Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is a Ligához készül. (K. J. E.)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.