A hazai munkavállalók bruttó átlagfizetése megegyezik a szomszédos szlovákokéval, 30 százalékkal alacsonyabb viszont, mint cseh kollégáiké. Ez derül ki a Workania állásportál mellett működő bérinformációs holnap, a merces.hu összeállításából. A portál három ország 57 gazdasági szektorának kereseteit hasonlította össze több tízezer munkavállaló és leendő munkáltató adatközlései alapján. E szerint míg a magyar munkavállalók bruttó bérüknek csak 57, Csehországban és Szlovákiában - a jóval kedvezőbb adószabályok miatt - nagyjából 70, illetve 80 százalékát vihetik haza. Mindhárom országban a fővárosiak kapják a legmagasabb fizetéseket, ugyanakkor az egyes ágazatok átlagfizetései között akár két és félszeres különbségek is lehetnek.

Az itthoni kereseti viszonyokat tekintve a legjobban fizetett szektorokban - pénzügyek, informatika, gyógyszeripar, bankszféra, tanácsadás - a havi bruttó átlagfizetés 281 és 351 ezer forint között alakul. A legkevesebbet, bruttó 146-161 ezer forint között keresők a fafeldolgozásban, a vendéglátásban, az egészségügyben, a művelődési központokban, valamint a könnyűiparban dolgoznak. (A vendéglátásban ugyan alacsony a bér, de borravaló egészíti ki.) A médiával és marketinggel foglalkozó munkakörökben 256 ezer forint az átlagfizetés, az ugyancsak a jól fizetettek között számon tartott könyvelők, könyvvizsgálók átlagbére 205 ezer forint. Mindazonáltal az összeállításból az is kiderül, hogy a magyarországi átlagfizetés 191 046 forint, ezen belül a fővárosban 235 ezer, Békés megyében 144 ezer forint. A budapesti adat mögött az húzódik meg, hogy az állami és közigazgatási szervek intézményeinek legnagyobb hányada itt koncentrálódik, a magasabb keresettel járó pozíciókat itt töltik be.

A külföldi tulajdonú vállalatok nagy része a legjobban fizető kategóriába sorolható. A bérnövekedést az is gerjeszti, hogy az adott területek gyors fejlődése miatt gyakori a szakemberhiány. A termelőágazatban a legtöbbet - átlagosan 270 ezer forintot - a vegyipar és a papíripar fizet.

Vegyes képet mutat az állami alkalmazottak keresete. Míg az államigazgatási szervezetekben az átlagilletmény 229 ezer forint, az egészségügy és az oktatás messze elmaradva, 157, illetve 169 ezer forintos átlagfizetéssel került fel a listára. (A számok a következő két évre felfüggesztett 13. havi fizetéssel együtt értendők.) A felmérés szerint az egészségügyi ápolók átlagosan 117 600 forintért dolgoznak. Jóval az átlagfizetés alatt keresnek a tűzoltók: átlagosan 168 ezer forintot. Ebben a szakmában, csakúgy, mint például a rendőröknél, az átlagot befolyásolja, hogy a tisztek, főtisztek akár többszörösét is kapják annak, amenynyit a végrehajtó állományban dolgozók. Utóbbiak bére nettó 100 ezer forint alatt van, mint ahogy a fegyveres és rendvédelmi szerveknél előfordul az is, hogy kiegészítéssel érik el a minimálbért.

A központi államigazgatásban átlagosan 10 százalékkal magasabb a jövedelem, mint például az önkormányzatoknál. Előbbiek átlagjövedelme 200 ezer forint, míg az utóbbi szervezeteknél munkaviszonyban állók átlagosan 181 ezer forintot keresnek. Az államigazgatási és közigazgatási szervezetek vezető beosztású alkalmazottainak fizetése 270-330 ezer forint között van.

Mindazonáltal az állami és a magánszféra átlagbéreinek öszszehasonlításából az is tetten érhető, hogy a belföldi magántulajdonú cégeknél a legalacsonyabb az átlagfizetés: havi bruttó 160 600 forint, az állami tulajdonú vállalatoknál 175 900, a magántulajdonúaknál pedig átlagosan 213 ezer forintot lehet keresni. E szerint a szempont szerint vizsgálva megállapítható, hogy egy orvos átlagkeresete az állami szférában 223 700 forint, a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozásnál viszont kevesebb, 204 200 forint. A tanárok állami alkalmazásban 175 200 forintot kapnak munkájukért, ha magáncégnél helyezkednek el, még kevesebbre, átlagosan 163 700 forintra számíthatnak.