Kétesélyes - ez bírósági és parlamenti forrásaink véleménye arról, hogy mi történhet kedden az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) ülésén, ahol az államfő által a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Havasiné Orbán Mária alkalmasságáról döntenek. A tanácsnak kilenc bíró, az igazságügyi és rendészeti miniszter, két kormánypárti képviselő, a legfőbb ügyész és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a tagja.

A parlamentet a testület állásfoglalása ugyan nem köti, ám egy esetleges elutasítás jól jöhetne a szocialistáknak, mert a baloldalon meglehetősen visszafogottan fogadták az államfő újabb személyi javaslatát is. Az OIT esetleges elutasító döntésére hivatkozva nem kellene magyarázkodniuk, miért nem voksolnak mellette.

A Legfelsőbb Bíróság elnöki posztja már csaknem fél éve betöltetlen. Előfordulhat, hogy az is marad. Meglehet, hogy az OIT a nyilatkozataiban reformokat sürgető győri táblaelnök Havasiné ellen fordul, mert többen tartanak attól, hogy az általa kilátásba helyezett paradigmaváltás a megyei elnökök hatalmának megnyirbálásával is járhat. Ez önmagában akár hat megyei főbíró ellenszavazatát jelentheti. Ráadásul információnk szerint a bírák egy része a jelölt alkalmasságáról sincs meggyőződve, mondván, más egy ítélőtábla vezetése, és egészen más egy önálló hatalmi ág első emberének lenni.

Így tartják a szocialisták is, akik szerint az elnöki poszt betöltésének feltétele a tudományos munka és az angolnyelv-tudás. Havasiné esetében mindkettő hiányzik, bár sokan ennél fontosabbnak tartják a megfelelő ítélkezési és vezetői tapasztalatot, amivel kétségkívül rendelkezik. A kormányoldal döntését motiválhatja az is, hogy a jelöltet a jobboldalhoz kötik. Erre önmagában aligha lehet hivatkozni, és nincsenek is olyan ítéletei, amelyekkel ezt alátámaszthatnák, így inkább Havasiné szakmai alkalmasságát kezdhetik ki.

Az eddig kiszivárgott információk alapján valószínű, hogy az OIT ülésén a három kormánypárti tag nemmel voksol, és ha a kilencből legalább négy bíró csatlakozik hozzájuk - ennél többre van esély -, patthelyzet alakul ki. Ez igencsak megkönnyítené az MSZP dolgát, hiszen a december 8-i parlamenti szavazáson a testület támogatásának hiánya miatt utasíthatnák el a jelöltet. Az MSZP nélkül pedig nincs új főbíró, mert a megválasztásához kétharmados többségre van szükség.

A kormányoldalt még valami motiválhatja. Ebben a ciklusban utoljára kínálkozik lehetőség arra, hogy az MSZP elérje: egy magas közjogi tisztségre a párt számára elfogadható vezető kerüljön.

Ha Havasinét nem szavazzák meg, a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztját legkorábban a jövő év februárjában lehetne betölteni.